Keresés a honlapon:

A gondolat látható formái – Beszélgetés Aranyi Lászlóval a vizuális költészet határairól (Varju Zoltán)

Aranyi László (Kép forrrása: dunapartmagazin.hu)

A költészet története során az ember mindig új utakat keresett arra, miként fejezhetné ki mindazt, amit a hétköznapi nyelv már nem képes elmondani. A líra évszázadokon át a hangzásból, a ritmusból és a jelentések finom rétegződéséből építette fel saját világát. A huszadik század avantgárd törekvései azonban új kérdést tettek fel: vajon a vers csak akkor vers, ha sorokba rendezett szavakból áll? Vagy képes a látvány, a tipográfia, a tér és a forma is ugyanúgy megszólaltatni a költészetet?
E kérdésre a vizuális költészet adta az egyik legizgalmasabb választ. Ebben a műfajban a betű már nem csupán hangot jelöl, hanem képi elemként is működik. A szó egyszerre hordoz jelentést és formát, a vers pedig nem pusztán olvasható, hanem szemlélhető is. A kompozíció, a ritmus, az üres felületek és a tipográfia ugyanúgy részei a műnek, mint maga a nyelv. Az olvasó ilyenkor nemcsak értelmezi a verset, hanem bejárja azt tekintetével, miközben a látvány és a gondolat egymást erősítve bontakozik ki előtte.

Tovább a dunapartmagazin.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2026-08-27 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.