VideóAz MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Gyászolva az élőt – Szabó Imola Juliannával az elvesztett gyerekkorról (Gaborják Ádám)
„Évek óta írom felmentésed sorait” – olvashatjuk a Kivétel a nincs című verseskötetben. A női lét megannyi alakváltozatai burjánzó sorokban kelnek életre, miközben egy függő, alkoholista anyának és gyermekének hétköznapi küzdelmeiről kapunk képet. A grafikusként is elismert Szabó Imola Juliannával a szenvedélybeteg szülőkről, a szülővé tett gyermekekről és anyaszerepekről beszélgettünk. Az érzékeny témák alapvetően jellemzik a munkásságát. A traumafeldolgozás mellett dolgozik az alkotói elköteleződés, hogy ezekről a kérdésekről egész egyszerűen beszélni kell? Tét nélkül nem tudok könyvben gondolkozni. Nagyon fontos, hogy olyan magja legyen, aminek érzem a súlyát is. Az a kérdés, hogy milyen földbe tudom elültetni, és milyen virág, fa vagy bokor fog abból kinőni. Régóta zavar, hogy a női alkoholizmusról, az anyák alkoholizmusáról nem beszélünk, ahogy arról sem, hogy milyen egy gyerek élete, aki ilyen anya mellett nő fel, és milyen az e körüli szégyen és a hallgatás. Mit kezdjünk azzal a fajta definiálgatással, miszerint az az alkoholista, aki kocsmába jár, és részegen szédeleg, de mi van azokkal, akik otthon, ebédfőzés közben, zugivóként végül is elfolyatják magukat a lefolyón? Nehéz, hogy nem lehet erre reflektálni, és hogy ez mennyire négy fal között rekedt kérdés marad. Tovább a nepszava.hu cikkére >>>
Megjelent: 2026-06-01 14:00:00
|
