Videó

Posta Ákos István videója




Keresés a honlapon:


Háy János: Nem kellenek pöffeszkedő mágnások, a kizsákmányoló a fejünkben van (D. Magyari Imre)


Háy János Fotó: Varga Jennifer / 24.hu

Írás közben magamon kívül nem látok más olvasót. Lehet, hogy titkon kamasznak képzelem magam – mondja Háy János, akivel az évtizedek alatt publikált versein, regényein és drámáin túl beszéltünk arról is, miért olyan rafinált a modern kapitalizmus és miért nem elégszünk meg az elégedettséggel. De vajon miért csalódik minden szülő a gyerekében? Miben radikális a jézusi gondolat ma is? Hogyan roppantotta meg a gimnázium és miként rázódott helyre a több éves lébecolás után? Interjú.

A 2022-ben megjelent Szavalóverseny című köteted élén egy Költői hitvallás áll, de a cím régies pátoszát már az első sorok ellensúlyozzák: „Az a dolgom, hogy írjak, / bár a társadalom számára annak, / hogy írok, nincs haszna”. Sőt: „senkire nincs szükség, aki ír, / az írás társadalmilag teljesen haszontalan”. Nem hiszem, hogy ezt komolyan gondolod. Vagy szoktad?

Szerintem semmilyen művészi tevékenységnek nincs igazi indokoltsága. Se célja, se oka nincs, az ember mégis törekszik arra, hogy részese legyen, mert befogadóként és alkotóként is van valami belső késztetés bennünk, hogy a világot és önmagunkat is mélyebben megértsük és a művészet ebben elég jelentős szerepet játszik.

Tovább a 24.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2025-12-15 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.