Nagy Dániel ‘Death Valley’ című kiállításához – Megnyitóbeszéd (Máté Zsófi)
Fotókredit: Gaál Dániel © Kult7 Labor (artmagazin.hu)
A tűz – a mítoszokban, a kultúrában, a művészetben, a tudattalanban – egyszerre félelmetes és vonzó elem. A halál, a tisztulás, a teremtés, az apokalipszis és a rituális megújulás egyaránt kapcsolódnak hozzá. Természeténél fogva mulandó fenomén, nincs alakja, súlya vagy sűrűsége, miközben kézzelfogható, érzékszerveink számára megragadható jelenség. Az alkotás és a pusztítás kettős szimbólumaként mindig is különleges szerepet játszott a kultúra és a művészet történetében. Az őskori barlangrajzoktól kezdve az antik mitológián át egészen a modern művészetig, a tűz egyszerre hordozott isteni ihletet és emberi határhelyzetet. Az olvasztás, a perzselés, a tűzön áteső anyag megtisztulása, mind-mind archaikus jelentéssel bírnak. Nagy Dániel Death Valley című kiállítása ennek az elementáris erőnek a plasztikai és szimbolikus természetét vizsgálja. A tűz itt nem csupán technikai eszköz, hanem médium, sőt gondolkodásmód, rítus, az anyagba égett emlékezet. A kovácsoltvas tárgyak nemcsak anyagukban őrzik a hőt, hanem szimbolikus jelentésükben is.
Tovább az artmagazin.hu cikkére >>>
Megjelent: 2025-05-16 06:00:00
Ez a Mű a
Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.
