Keresés a honlapon:

Belső Odüsszeia – Uberto Pasolini: The Return (Papp Attila Zsolt)

Forrás: filmtett.ro

Létezhet-e hazatérés annak, akinek a háború az otthonává vált? Az olasz rendező új filmjében a leleményes kalandor, mitológiai hős helyett megteremtette a tépelődő, önmarcangoló, háborús rémképekkel küszködő Odüsszeusz modern antihősfiguráját.

Uberto Pasolini nem tartozik a túlságosan termékeny filmrendezők közé. Nem véletlenül, hiszen „becsületes foglalkozását” tekintve producer, aki már szürkülő halántékkal adta rendezésre a fejét: ötven éves elmúlt, amikor első nagyjátékfilmjét, a tüneményes, sírva nevetős hangulatú Machant (2008) rendezte. Öt év múlva érkezett a Still Life (személyes kedvencem tőle), amely alapján már megkockáztathattuk, hogy sajátos stílus- és kézjegyekről beszélhessünk vele kapcsolatban. Valamiféle csendes, visszafogott és -fojtott líraiság, a karaktereinek sorsával kapcsolatos „mélyen emberi” viszonyulásmód, némi társadalmi érzékenységgel elegyítve, amely azonban sosem fedi el az egyéni drámák egyszeri és megismételhetetlen mivoltát – ilyenszerű összetevőkből áll össze az „Uberto Pasolini-koktél”, és ezt erősíti 2020-as, Az örökbeadás (Nowhere Special) című munkája is. Témái néha szó szerint az utcán hevernek: a Machant és Az örökbeadást is egy-egy újsághír ihlette, szerzőnk pedig poétikus hangoltsággal itatta át a száraz tényközlés rögvalóságát.

Tovább a filmtett.ro cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2025-03-06 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.