VideóA PécsTV videója Keresés a honlapon: |
Nőbecsület – Stuart Mária / Stúdió K (Somorjai Réka)
Egy trónféltő morális aggodalmából indul ki Schiller Stuart Mária című darabja, amely már az első perctől lehetséges drámai végként tekint a címszereplő kivégzésére. Sándor Júlia dramaturg és Nagy Péter István rendező szövegkönyve a Kálnoky László-féle fordítást vette alapul, meghúzta és sokkal erőteljesebben hangsúlyozta és mélyítette el a történet társadalomlélektani oldalát, azaz: a két hatalmi pozícióban lévő nő, Erzsébet és Mária belső vívódásait egy láthatatlan ellenség mindent elsöprő dühe miatt. Jóllehet e vívódást elsősorban a kivégzés-kivégeztetés-kivéreztetés aktusára helyezett képi és rendezői figyelem nagyította fel, és önmagában a tény, hogy e hadjáratot a darab másik főszereplője, Erzsébet viszi véghez, akinek jellemváltozása nagyívű, a szó legjobb értelmében vett drámai utat kínál a színész számára. Nem így a többi szerep. Olyan társadalmi portrét látunk, ahol az uralkodó, Erzsébet (Homonnai Katalin) hatalomféltésből – és a kizárólag férfiakból álló udvartartása unszolására – bebörtönözve tartja Stuart Máriát (Pallagi Melitta). A férfiak a láthatatlan, de mégis folyamatosan fenyegető népharag mögé bújva sorjázzák érveiket. Egyik a trónkövetelő, Mária gyors és praktikus kivégzését szorgalmazza, míg a többiek ellenzik azt. Jól lehet, az előadás mégsem csupán a felelősségvállalás tologatásával játszik. De a két nő gazdag érzelmi világa mellett a férfiak pozícióféltő gondolkodása szomorúan egyszerűnek hat. Tovább a szinhaz.net cikkére >>>
Megjelent: 2024-12-02 14:00:00
|
