Keresés a honlapon:

Huszonkét év után is képes megtéveszteni a nézőket Pálfi György varázsképe – Hukkle a Filmrendezők filmklubjában (Toperczer Hanna)

Pálfi György és Bernáth Szilárd / Forrás: A Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete Facebook-oldala

Működhet-e úgy egy bűnügyi film, ha a bűntett olyannyira megfoghatatlan, hogy sok néző észre sem veszi azt? A Hukkle esetében a bűntény csak arra szolgál, hogy összefogja és árnyalja a szinte dallamossá váló falusi idill képeit. Április 4-én a Filmrendezők klubjában beszélgetett Pálfi György és Bernáth Szilárd a ritmikusan lüktető zajokról, egy bealtatózott macskáról és a Hukkle kicsavart ‘így jöttem’-ségéről, sőt, még Pálfi legújabb, Görögországban forgatott filmje is szóba került.

„Báj és humor csak a belpesti szemüvegen keresztül fedezhető fel a falusi életben” – éles reakciót váltott ki a közönség egy tagjából, amikor Pálfi György rendező arról beszélt, hogy a Hukkle társadalomábrázolásában hogyan keveredik a szellemesség a groteszk haszonelvűséggel. A teremben egy pillanatra megfagyott a levegő, de a rendező könnyed stílusával hamar tovább tudta lendíteni a beszélgetést. Pedig az alkotónak ebben az esetben igaza volt, a Hukklében valóban finoman fonódik össze az óvatosan beleszőtt humor a valóság taszító képeivel. Az estének az incidens előtt és után is meghatározó témája volt a falusi valóság filmre vitele, a természet törvényei előtti egyenlőség, illetve a városiak számára nehezen felfogható, közvetlenebb kapcsolódás az állatvilággal.

Tovább a magyar.film.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2024-04-24 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.