Keresés a honlapon:

Nem sült el igazán jól a Christie’s imázsalakító kampánya (Emőd Péter)

A Christie’s New York-i központjának bejárata a Rockefeller Centerben, fotó: Leonard J. DeFrancisci, forrás: Wikimedia Commons

Az aukciósházaknak gyakran kell szembenézniük azzal a váddal, hogy az üzlet fontosabb számukra, mint az etikai megfontolások és kalapács alá visznek olyan tárgyakat is, melyek provenienciája nincs feltárva maradéktalanul és nem feltétlenül az a jogszerű tulajdonosuk, aki áruba bocsájtja őket. Más esetekben a tárgyak megszerzéséhez szolgált vagyon eredete vet fel kérdéseket. A Christie’s most egy egész éves kampánnyal próbált felelni a vádakra – de az élet közbeszólt…

A bevezetőt olvasva talán lezáratlan vagy vitatható módon lezárt restitúciós ügyek juthatnak elsőként eszünkbe s az ilyen ügyek valóban a „kritikus” eladások jelentős részét teszik ki, de bőven vannak példák más területekről is. Rendszeresen olvashatunk például arról, hogy afrikai, ázsiai vagy latin-amerikai országoknak a nagy árvervőházak székhelyein működő nagykövetségei igyekeznek megakadályozni egyes tárgyak elárverezését, melyek álláspontjuk szerint illegális úton kerültek hazájukból külföldre. Az árverőházak persze tudják, hogy ilyenkor kényes vizekre eveznek és mindent megtesznek azért, hogy, legalábbis jogi értelemben, bebiztosítsák magukat; a nagyobb házaknak külön proveniencia-kutatással, illetve restitúciós ügyekkel foglalkozó részlegei is vannak. Ezzel együtt is számos ügy terelődik jogi útra – váltakozó eredménnyel – és ezek morális értelemben akkor is felvethetnek kérdéseket, ha a perekben az árverőházak szemszögéből nézve kedvező döntések születnek.

Tovább az artportal.hu cikkére >>>

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-08-07 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.