Videó

A tegnap.ma videója




Keresés a honlapon:


Nagy lehetőség egy kis dobozban – Interjú Tasi Katalinnal a papírszínházról (Pusztai Ilona)


Fotó: Mariia Kashtanova

A Japánból származó papírszínház műfajának hazai története 2009-ig nyúlik vissza. A Csillaghegyi Mozgásjavító Általános Iskola egyik tanára fordult a Csimota Kiadóhoz, hogy tanulóik speciális igényeihez tervezzenek mesekönyvet. A kiadó egyik tulajdonosa, Csányi Dóra, aki részben Franciaországban él, ahol már régóta ismert, sőt az oktatásban is alkalmazott a papírszínház, ebben a japán műfajban, a kamishibaiban találta meg a megoldást. A kezdetben csak gyógypedagógiai célokra szánt eszköz használata időközben az óvodai gyakorlatban is mindennapossá vált, sőt az oktatásban is egyre nagyobb teret hódít. Tasi Katalin ösztöndíjasként hosszabb időt töltött Japánban, mégis csak hazaérkezése után ismerkedett meg a papírszínházzal, és lelkes támogatója is lett ennek a műfajnak. Elmesélte nekünk, hogy miért.

PRAE.HU: Jogi kutatóként voltál Japánban ösztöndíjas, mégis ott kezdett formálódni benned a gondolat, hogy meséket írj. Valljuk be, a két terület elég távol áll egymástól. Mi ösztönzött erre akkoriban?

Valóban, a Japán Oktatási Minisztérium kutatói ösztöndíját nyertem el 2001-ben, és az Oszakai Egyetemen voltam kutató egy évig. Ez az egy év a Japánra való rácsodálkozáson és a japán jogon túl elég nagy tanulási folyamat volt, önmagamról is. Azt biztosan megtudtam, hogy nem én leszek az a jogász, aki a japán polgári jog bugyraiba fogja beleásni magát az elkövetkező években.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2023-04-14 06:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.