Keresés a honlapon:

A jekatyerinoszlávi testvérek – Panek Sándor beszélgetése Tóth Szergej (1955-2023) nyelvésszel – búcsúbeszélgetés

Tóth Szergej a Tünettan és identitás című kötet bemutattóján Székesfehérváron 2022. november 29-én

Tóth Szergej Tünettan és identitás című „szemiotikaközeli albumkönyvének” 241. oldalán négy fotó szemlélteti az orosz polgárháború (1918–1922) identitásjelölő egyenruháit. A négy fotón négy jekatyerinoszlávi orosz fiútestvér látható húsz éves életkoruk táján, mindegyikük a polgárháborús korszak más-más egyenruhájában, a harcok más-más oldalára sodródva; történetük pedig egybeolvasható Tóth Szergej könyvének másutt megmagyarázatlan ajánlásával, amely így hangzik: „A jekatyerinoszlávi testvéreknek”.

Mit jelent ez a mementó? Családi emlékek dobognak egy szemiotikai könyvben? A szenvedélyes jeltudományi gyűjtő szándékos enigmát helyezett el olvasója útjában? A konvenciókon mindig rést kereső Tóth Szergej egyszerre vall és a rejtőzködik? A háború és hamis állásfoglalásai elől menekíti gyermekkori emlékezetének kincseit?Ebben az interjúban egy Dnyeper-parti orosz polgári család történetéről lesz szó, az egykor orosz, majd soknemzetiségű, jelenleg pedig háborúban élő szülővárosról. Végső soron pedig arról: elég hiteles-e a magántörténelem ahhoz, hogy a humanitás útjait képviselje ott, ahol a hatalmi történelem már-már kudarcot vallott?

– Szergej, azt írod a Tünettan és identitás-ban, hogy a négy testvér közül az oroszországi polgárháború végére egyetlen fiú maradt életben. Kicsoda Iván Ivánovics Kolesznyicsenkó?

– Ő a Nagypapa, anyai nagyapám. Az ő házukban születtem 1955-ben és nevelkedtem 7 éves koromig. Nagypapa és Nagymama jelentett mindent a gyermekkoromban. Születésem idején, a szovjet időkben a Dnyeper-parti várost még Dnyeprodzerzsinszknek hívták, a szovjet titkosrendőrséget alapító Dzerzsinszkij nevéből. Ez a város egybeépült az akkori Dnyepropetrovszkkal, amely pedig Petrovszkij bolsevik vezető nevét őrizte. Amikor 1901-ben Nagypapa született, a várost még Jekatyerinoszlávnak hívták; II. Katalin orosz cárnő új orosz fővárosként alapította 1778-ban a törököktől visszafoglalt területen. Nagypapa apja Arhangelszk környékén született, fakereskedő céh tagja volt, előzőleg saját erőből vásárolta ki magát a jobbágyságból. 

Tovább a tiszatajonline.hu >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-04-04 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.