VideóA Győrplusz TV videója Keresés a honlapon: |
Tár - kritika (Pál L. Bendegúz) Egy inzultálóan kifinomult felkiáltójel Határozottan ráfogsz a karmesteri pálcára. Előtted a teljes szimfonikus zenekar, akikkel már fél éve minden áldott nap erre a koncertre próbáltok. A kottád széljegyzetei emlékeztetnek az összes olyan fogásra, amitől ez a Te műved. A következő órákban a közönséget a kreatív döntéseid mágikus hatása alá fogod vonni. Te vagy Lydia Tár, a Művész. És nincs az a közönségben megcsörrenő telefon, ami az alkotásod útjába állna. Vagy mégis? Lydai Tár szerepét mintha Cate Blanchettre öntötték volna. Nem csak képletesen, hanem tényleg. Ha ő nem vállalja el, Todd Field nem készíti el a filmet, ezt a legelején leszögezte, mikor megkereste a színésznőt a szereppel. Blanchett elemi erővel vetette magát bele abba, hogy hitelesen adja át egy világhírű komolyzenei kortárs ikon minden rezdülését: a színésznő saját karmesteri vezénylése alapján adja elő a komolyzenei darabokat a film nagyzenekara, és zongorázni is megtanult olyan szinten, hogy az előadásmódjába egy vájt fülű zenekritikus se köthessen bele. Nem lepődünk meg, hogy Blanchett pályázik a szereppel az idei női főszereplő Oscar-díjára. Egyébként külön érdekesség, hogy a zongoratudását a budapesti Zeneakadémia tanárának, Virág Emesének köszönheti, ugyanis épp hazánkban tartózkodott, mikor a szerepre készült. Tovább a hetediksor.hu cikkére >>>
Megjelent: 2023-02-23 06:00:00
|