Keresés a honlapon:

Könnyű kis konfúz inercia – Interjú Szabó Tibor Benjáminnal (Lovász Andrea)

 
Szabó Tibor Benjamin Fotó: Bach Máté

Szabó Tibor Benjáminról annyit biztosan tudni, hogy könyves. Több évig volt lapszerkesztő, kiadóigazgató, ügyvezető ‒ és emellett író is. Írt „szépirodalom, science fiction, thriller” műfajmegjelenésű bűnügyi regényt (47, Noran, 2004), rövidprózákat (A lányos apák puskája. Kisprózák, Szerelmek, Loliták, Pont, 2007), apafigurás feljegyzéseket a fiának (Kamufelhő. Hűtlen apák könyve, Scolar, 2012), és 2014-ben egy merész ifjúsági regényt, az E.P.I.C. Az első küldetést, amelyiknek tavaly, nyolc év után jelent meg a folytatása.

PRAE.HU: Azt, hogy éppen most a könyvszakmának melyik szegmensével foglalkozol, könnyedén kideríthető, de interjúkból, beszélgetésekből is alig derül ki, hogy minek tartod magadat. Titkos író vagy, aki mellesleg egészen prózai könyvkiadási ügyeket is professzionálisan működtet? Esetleg mostanra meguntál üzletembernek lenni?

Hivatásos forradalmár akartam lenni mindig, de se elég vérszomjas, se elég elvakult nem vagyok, meg hát nem is forradalmi időket éltünk az elmúlt harminc évben. Bár ez utóbbi mintha elkezdett volna változni mostanában. Öndefiníciós szorongásaim sose voltak. Egyedül a könyvtárosságról van papírom, minden más csak ráfogás. Miközben ha az első nagy könyvtárosra, az alexandriai Kallimakhoszra gondolsz (aki költő, tudós, raktáros és közéleti figura volt egyszerre), máris érted, hogy a könyvesség pont engedi mindazokat, amikkel foglalkozom. Az ember olvas, ír, számol (mármint gazdálkodik): írástudóságokat csinál. Vagyis gondolkodóként olyan, mint a C-vitamin gyógyszerként: kicsit mindenre jó, nagyon semmire se.

Tovább a prae.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-02-03 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.