Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Örök jelenlét (Hajdu István)

 
Bak Imre: A csend változatai 5., 2021, 140×210 cm, akril, vászon © Fotó: Tóth Dávid | acb Galéria

2003 tavaszán Bak Imre, hosszas rábeszélésre, a maga zárkózott és szemérmes módján rövid, nagyon rövid önéletrajzot írt. Így kezdte:

Apám 1911-ben született. 4 évesen árva, rokonok nevelik. Cselédként dolgozik egy Békés-megyei faluban. 200 km-t gyalogol, hogy Pesten cipészinasnak álljon. 1938-ban elvesz egy falubéli szegény lányt. Mire Pesten lakáshoz jutnak és születik két fiúgyerekük, kitör a háború. Apám hadifogságba kerül –, két évet tölt Odesszában. Anyám a gyerekekkel visszamegy a faluba a pesti ostrom elől. Lakásunkba mások költöznek. Anyám Pestre jön, albérletben lakunk, takarításból élünk. Apánk hazajön, cipőgyárban lesz munkás, folyamatos költözésekkel egyre tűrhetőbb lakáshoz jutunk. Az általánosban Szabó Magda és Szobotka Tibor tanítanak élményszerűen irodalmat. A rajztanárom – látva, hogy az órákon örökké firkálok – tanácsolja a szüleimnek a Képző-és Iparművészeti Gimnáziumot. Sem ők, sem én nem tudom, hogy mi a művészet. – írta mindvégig jelenidőben, mert ezektől az emlékektől soha nem szabadult meg.

Tovább a balkon.art cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2023-01-27 06:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.