Keresés a honlapon:

Amit tudni akarsz a testről, de már tudod - Oberfrank Réka: Trippin’ / Nemzeti Táncszínház (Török Ákos)

Fotó: Mészáros Csaba

Oberfrank Réka táncnyelvi elmélkedése egyszerűen szólva öreges – amit még inkább kiemel, hogy kifejezetten fiatalokkal táncoltatja azt el. 

Embertestek gomolyognak a földön egyetlen entitásként a halványan pulzáló fényben. Eldönthetetlen, hogy melyik testrész kihez tartozik, vagy egyáltalán mit látunk, ami biztos: fortyog és eleven. Így kezdődik Oberfrank Réka koreográfiája…

És úgy végződik, hogy a táncosok szinte kelletlen összevisszaságban a színpad elejére jönnek, és ránk néznek. A tekintetük nyílt és érzelemmentes, benne van minden, ami fiatalok szemében benne lehet – a nézőkön múlik, hogy mi az. Egy érzékletes képzet és egy erős gesztus keretezi tehát a darabot. Sokat elmond az előadásról, hogy ezek egyben a Trippin’ legerősebb pillanatai: egy fénytechnikába burkolt táncosokkal létrehozott esztétikus látványosság és egy gesztus. Vagyis trükkök. Az előbbi cselessége akkor lepleződik le, amikor a vetített fények leválnak a táncosokról, akik így színről színre láthatóvá válnak: ami eddig folyamatos, szerves gomolygásnak hatott, kiderül, hogy helyenként döcögős gabalyodás. Tegyük hozzá azonnal, hogy hat táncosnak egymásba fonódva mozogni, anélkül, hogy abban egyenként se legyenek töréspontok, az egyik legnagyobb kontaktkihívás. Az igazi probléma nem is a kerettel van, inkább azzal, amit keretez.

Tovább a tanckritika.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-07-08 08:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.