Videó

Timor Shah videója




Keresés a honlapon:


Az író azért ír, hogy emlékeztessen – Beszélgetés Halasi Zoltánnal (Ménesi Gábor)

 
Halasi Zoltán (Fotó: Polyák Attila)

Költői indulásáról beszélve helytálló az elhúzódó jelző, mert verset harmincas éveiben publikált először, bemutatkozó kötetére pedig még többet kellett várni. Addig műfordítóként ismerhették azok, akik mások mellett Thomas Bernhard, Elias Canetti, Robert Walser és Elfriede Jelinek műveit olvasták.

Kezdésképpen az irodalmi életbe történő késői bekapcsolódásod okait firtatnám. Mi lassította az indulást?

Tíz évet töltöttem a műhelyben, tíz évig tanultam a szakmát. A fordítás volt az iskolám, egyszersmind a késleltetőm. Ha klasszikusokkal méred magad, többnyire alulmaradsz. És persze a nagy költő kortársak, Pilinszky, Tandori, Petri is inkább bénítóan hatottak rám. Másrészt mindig is úgy éreztem, hogy önmagammal kell összhangban lennem, ez az elsődleges feladatom, nem az életanyagom világgá kiáltanom. Sok idő elment a belső útra, utakra, a téves önképekre, a bűntudatra. Nagy szünetekkel írtam, néha túl sokat is zsúfoltam bele a verseimbe. A töménység, sokrétegűség azóta is nehezíti a befogadásomat. De most már tudatosan írok így. Engem többször kell elolvasni ahhoz, hogy „átmenjek”.

Tovább a kortarsonline.hu cikkére >>>

  
  

Megjelent: 2022-02-22 14:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.