Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


„Elvben bármelyik könyvkereskedés megváltoztathatta az életedet” – Beszélgetés Ingo Schulzéval (Tatár Sándor)

Ki az okosabb, az író vagy a regény? Miben befolyásolta Nabokov a kötet szerkezetét? És mi a szélsőjobbra tolódott ex-NDK-sok fő frusztrációs forrása? A novemberben Budapesten járt Ingo Schulzét állandó szerzőnk, Tatár Sándor kérdezte új regénye, a Jóravaló gyilkosok (Prae Kiadó, fordította Nádori Lídia) magyar megjelenése kapcsán.

1749: Ingo Schulze új regénye nyilvánvalóan egy nyitott végű mű; igen lényeges kérdések maradnak eldöntetlenül avagy eldönthetetlenül – az olvasó indíciumokat talál, amelyekre feltételezések alapozhatók, de bizonyossággal a regény nem szolgál. Ám egy nyilvános beszélgetésben a kérdező mondhatni, szükségképpen a nyitva hagyott kérdés, kérdések valódi megoldását, a „helyes”, a „szerzői szándéknak megfelelő olvasatot” firtatja. Nem árt-e egy ilyen típusú műnek egy pódiumbeszélgetés vagy interjú?

ISCH: Én boldog vagyok, ha alkalmam nyílik beszélni erről, mert úgy vettem észre, hogy az olvasókban a regény szerkezete sokszor nem tudatosul. Egy három részből álló regényről beszélünk, melynek első kétharmadában egy pedánsan, régies modorban elmesélt történetet olvasunk egy antikvárius életéről, fejlődéséről; a főhős 1953-ban született, és az első rész nagyjából 2013-ig követi az életét, majd hirtelen, egy mondat közepén szakad félbe. Ha az elbizonytalanodott olvasó tovább olvas, a második részből megtudhatja, hogy amit eddig olvasott, nem más, mint egy kézirat; a második rész narrátorának kézirata, aki elhatározta, hogy Norbert Pauliniről ír, valamint megtudja, hogy ennek a második részben beszélő írónak nem semleges, hanem érzelmekkel jócskán átitatott a viszonya a főalakjához csakúgy, mint az első részben felidézett miliőhöz: jelen van ebben a viszonyban a féltékenység Paulini iránt, ahogy a csodálat és a fölnézés is, valamint az írónak az a vágya, hogy „visszaszeressen” egykori pátriájába [a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek Drezdájába – T. S.]. 

Tovább a 1749.hu cikkére >>>

 

  
  

Megjelent: 2022-02-16 06:00:00

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.