Keresés a honlapon:

„Mindig a minőség igézett meg, nem az egyes poétikák” Interjú Szkárosi Endrével (Kerber Balázs)

„Minden, az embert mélyen érintő olvasmányélmény alkotóerővé válik a személyiségben, tehát természetes módon felidézhető, a személyiség részeként megszólaltatható.” Szkárosi Endrével Kerber Balázs beszélget költészet és műfordítás viszonyáról, fordítói-alkotói tapasztalatokról, az olasz és a magyar irodalmi szcéna különbségeiről, irodalmi érdeklődésről és tájékozódásról, valamint az olasz experimentális és neoavantgárd költészet magyar közvetíthetőségéről.

*

1749: Úgy tudom, kezdetben az olasz irodalomból a reneszánsz érdekelt tudományos szempontból, viszont először – és azóta is nagyobbrészt – modern költészetet fordítasz. A két érdeklődés hogyan kapcsolódott össze, volt-e ennek oka, illetve hogyan ismerkedtél meg a modern vagy kortárs olasz költészettel? A kortárs magyar irodalom iránti érdeklődésed befolyásolta-e ezt?

Szkárosi Endre: Valóban, az egyetemen elsősorban régi magyar irodalommal, olasz vonatkozásban pedig a reneszánsszal foglalkoztam inkább, ebbe a tudományos irányba mozdultam. Amit elmélyített és fokozott az az életemet formáló tény, hogy a kezdetektől bekerültem a tágas Klaniczay-istállóba, vagyis jártam a ReBaKuCs-konferenciákra, és tolmácsoltam például olyan kiemelkedő reneszánszkutatóknak, mint Sante Graciotti, Cesare Vasoli vagy Raoul Manselli. 

Tovább a 1749.hu cikkére >>>

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-08-04 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.