Keresés a honlapon:

Reálos szemmel – Csengődi Péter: Mi kell a boldogsághoz?

 

Mi kell a boldogsághoz?

Láttam egy, a Csíkszentmihályi Mihály és Steven Kotler elméleteit összefoglaló videót ( https://www.youtube.com/watch?v=69_RflAAuHE ), és ennek az üzenetét szeretném tömören leírni azoknak, akik még nem ismerik, illetve akik fogékonyak a témával kapcsolatban.

A tudósok szerint a boldogság fogalma nem egy magasztos, megfoghatatlan érzés, ami kiszámíthatatlanul jön és megy, hanem egy mérhető és repordukálható folyamat az emberi szervezetben – mi mást is várhatnánk tőlük. Nem akarok senkit sem meggyőzni ennek az igazáról, de mint alapvetően reálos beállítottságú egyén szeretem hinni, hogy a kiegyensúlyozott élethez létezik egy módszer, egy "algoritmus", és a videóban elhangzottak pont ezt adják meg nekem; és ha már van ilyen, és van rá esély, hogy működik is, szeretném megosztani mindenkivel, akivel csak tudom.

Csíkszentmihályi különböző területekről válogatott interjú alanyokat, akik a területeiken belül sikeresek voltak (zeneszerzők, hegymászók, költők, és így tovább). Arról kérdezte őket, hogy mit éreznek, amikor produktívak; és felfedezett hét azonosságot:

1. Fókuszált állapot
2. Extázis
3. Tiszta a feladat elvégzéséhez vezető út
4. Tudott, hogy teljesíthető a feladat
5. Gondtalanság
6. Időtlenség érzése
7. Belső jutalmazás (a feladat végzése egyben a jutalom is)

Ez alapján dolgozta ki a Flow (ejtsd: fló) elméletét, amiben egy olyan érzést ír le, amit szinte mindenki megtapasztal, mégha nem is tudja, mi az: amikor el vagyunk valamivel foglalva, és közben csak úgy elrepül az idő. Az elméletei szerint az ember célja és a jó élet kulcsa, hogy minél több időt töltsön Flow állapotban, mert ebben érzi magát az ember igazán boldognak (függetlenül bármilyen külső tényezőtől); ami részben annak köszönhető, hogy a szervezet a véges kapacitásai miatt ebben a fókuszált, produktív állapotban az agy csökkenti az elülső lebenyének aktivitását, ami miatt bizonyos tényezők nem jutnak el a tudatunkig, mint például hogy éhesek vagyunk, vagy milyen problémákkal küszködünk egyébként a mindennapokban.
Csíkszentmihályi egy alapvető receptet is ad az elméletéhez; elmondása szerint az ember tevékenységei nagyjából két tulajdonság mentén csoportosítahatóak: az egyik a kihívás mértéke, a másik pedig a jártasságunk az adott területen. A Flow az az állapot, amikor mindkettő magas értéken áll. Ha nagy a kihívás, de nem vagyunk elég jártasak, akkor egyfajta izgalmi állapotba kerülünk, ahonnan a tudásunk megerősítésével / gyakorlással terelhetjük magunkat a Flow felé; ha pedig alacsony a kihívás, de a jártasságunk nagy, akkor a kontroll állapotba kerülünk, amiről így nyilatkozott: "Ott is jó lenni, mert megnyugtató, de ha a célunk a Flow elérése, akkor növelnünk kell a kihívás mértékét." Azt is megindokolja, hogy a tévénézés miért hajtja az embert az apátia felé: nincs benne kihívás, és nincs szükség hozzá semmilyen képességünkre. (Azt azért egy előadásban elmondja, hogy tévézés is telhet Flow állapotban, ha az adott műsort nagyon meg akartuk nézni, és az ad is nekünk valamit.)

Kotler szerint a Flow állapotba kerülésnek négy lépése van:

I. Küzdelem – ez egy kellemetlen állapot, amikor a szervezet sterssz-hormonokat bocsát ki; ugyanakkor ez a Flow állapot előkapuja, úgyhogy fontos, hogy ne megijedjünk tőle, hanem örüljünk neki.
II. Elengedés – ha sikerül elfogadnunk a küzdelem érzését, a szervezet nyugtató hatású hormonokat áraszt szét.
III. Flow – megnövekedik a koncentráció és a produktivitás.
IV. Felépülés – a Flow során a szervezet kimerült állapotba kerül, ezért regenerálódásra van szükség.

Az elmélet szerint ha a Flow során megtörik a figyelem, akkor nem lehet csak úgy visszakerülni ebbe az állapotba, hanem újra végig kell járni a lépéseket elölről; ezért érdemes olyan környezetben nekilátni a feladatunkhoz, ahol nem zavarhatnak meg egykönnyen.

Röviden, tömören összefoglalva a Flow, és vele együtt a boldogságérzet eléréséhez szükség van egy olyan feladatra, egy olyan kihívásra, ami épp csak egy kicsit kívül esik a jelenlegi tudásunkon és a komfort zónánkon, és ez félelmet kelt, de "nem szabad megijedni a félelemtől", mert ez annak a jele, hogy minden lehetőség adott a tartalmas és pozitív hatású időtöltésre, és bele kell vágni a feladatba.
Vagy azt is mondhatnám, válassz egy versformát, amitől kissé tartasz, és írj!

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2018-04-04 06:50:35

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.