Keresés a honlapon:

Csengődi Péter: Reakció a nyest.hu cikkére

 

Kedves Nyelv és Tudomány!

Engedjék meg, hadd válaszoljak egy cikkükre:

Először is köszönöm szépen, hogy foglalkoztak a témával, kritikát írtak hozzá, amely érdekes gondolatokat indított bennem. Valóban fenn áll a lehetősége, hogy a tudósításban félreértések, pontatlanságok vannak, sőt, mondhatni biztos vagyok benne, hiszen a cikk nem más, mint egy alapvetően reálos beállítottságú ember benyomásai, egy hosszú előadássorozat pár nyomtatott sorra való leképezése, ami – hogy informatikai fogalommal éljek – veszteséges tömörítés. Azt azonban hadd jegyezzem meg, hogy az előadásokat semmiképp nem éreztem kioktatónak, inkább érdekes felvetések kifejtésének. Tovább, mivel egy előadásnak célja a figyelem fenntartása, úgy gondolom, természetes, hogy voltak bennük költői képek, túlzások, kutatásokat mellőző vélemények.

Szerintem is homályos néhol a határvonal, hogy mit nevezünk természetesnek, és mit mesterségesnek. Vajon a hódok gátjai mesterségesek? Nem természetes képződmények, tudatosan hozzák őket létre, ugyanakkor nem is emberi kéz művei. Minden, amit az ember alkot, az nem természetes is egyben? Hiszen az ember maga is a természetből emelkedett ki, így minden, amit létrehozott, az ennek valamiféle folyományaként is tekinthető. Igaz, hogy a nyelvek nagyrészt "maguktól kialakulnak", de azért úgy vélem, vannak "tudatos tervezéssel létrehozott" részei is; gondolok itt például Kazinczy nyelvújító munkájára, Shakespeare szóalkotásaira, illetve olyan apró jelenségekre, minthogy a "maszek" szó Kellér Dezső kabaréműsorának "kelléke" volt, de mára már hétköznapi szóvá vált, beépült a nyelvbe. Én a "nyelv egy konstrukció" megfogalmazás alatt azt is értettem, hogy ha az emberiség egyik napról a másikra egységesen megváltoztatna bizonyos nyelvi szabályokat, akkor azok azonnal érvényesülnének is; szemben mondjuk a fizika törvényeivel, az elektron töltésének mértékére például nincs befolyásunk.

Szerintem nem arra gondolt az előadó, hogy az internet nyelve forradalmian új, de a megszokott magyar (illetve angol) nyelvtől eltérő. (Nem beszélve arról, amikor a kettő szabadon keveredik, ez informatikusi körökben nem olyan ritka.) Egyetértek, korábban is voltak a nyelvben rövidítések (nekem példának ilyenkor mindig a "köbüki" szó jut eszembe a Mézga családból), de azért nem ez az egyetlen dolog, amiben a chat / sms nyelve eltér az irodalmitól. Ott van például a "l33t speak" ahol egyes karaktereket 5zám0kk4l helyettesítenek, csupán mert "menő", vagy a smiley-áradatok :-) amikkel jobban kifejezhető a szöveg érzelmi töltete – ezeket másik cikkükben említik is. De szélsőséges példának hozhatnám azt is, amikor a kollégámtól magyar mondatok helyett java nyelven megírt programkóddal kértem valamit, és visszakérdezés nélkül teljesítette – ezt aligha tehettem volna meg más környezetben.

A politikai korrektség talán valóban "nem arról szól, hogy valakinek megtiltunk valamit, hanem arról, hogy nem vagyunk seggfejek egymással", de úgy éreztem, az előadó a PC fogalma alatt értette egyes szavak cenzúrázását is. Nem vagyok tisztában a ma hatályos jogszabályokkal, de például egyes rasszista szavak használata egy cikkben nem csupán illem kérdése; ha más következménye nem is lenne, de sokan követelnék a szöveg törlését.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2015-09-30 10:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.