VideóA Danubia Televízió videója Keresés a honlapon: |
Magyar fanyar – Wessely Gábor: Gondozott nyolcszáz fajta mediterrán és trópusi növényt
Gondozott nyolcszáz fajta mediterrán és trópusi növényt
Most virágzik a mexikói aranykehely dr. Rappay József kertészetében
Állatorvosként 1978-2011-ig dolgozott dr. Rappay József, Zombán. Aztán megyei főállatorvosként tevékenykedett 2015-ig, majd visszavonult. Ami nem azt jelenti, hogy kevesebb a munkája; inkább több. Az ország egyik legnagyobb mediterrán kertészetét működteti a feleségével.
ZOMBA – Egy Állatorvos miért kezd növényekkel foglalkozni? – Régi kedvtelés ez – mondja dr. Rappay József –, már 1983-ban építettünk egy kis üvegházat. Az első narancsfát is akkoriban ültettük, Zsiguliban fuvaroztuk haza, Görögországból. Azóta is terem, tavaly 120 darab 75 dekás gyümölcs volt rajta. Sokat utazunk a feleségemmel, s mindenhonnan hozunk valami érdekességet. Ahogy egyre kevesebb lett a háziállat a faluban, a növénytermesztésre kezdtem az energiáimat fordítani. – Ilyen végzettsége is van? – Nincs. Még szakkönyveim se voltak, úgy ugrottam neki. De egészen jól belejöttem, úgyhogy 2003-ban már körülbelül nyolcszáz fajta mediterrán és trópusi növénnyel foglalkoztam, nagyrészüket fűtött fólia alatt teleltetve. Volt kétszáz fajta kivi, hetven fajta füge, 15 fajta gránátalma, 25 fajta bambusz, banánfák, citrusfélék, leanderek, jázminok, könnyező pálmák és sok minden más, a japán naspolyától a mexikói aranykehelyig. – A múlt idő azt jelzi, hogy már nincs ekkora állomány? – Egyrészt nagyon megugrott a fűtésszámla, másrészt visszaesett az egzotikus növények iránti fizetőképes kereslet, úgyhogy 2009-ben a fóliák fűtését abbahagytuk. Aminek következtében a trópusi növények 98 százaléka tönkre ment. Ma már szinte kizárólag fagyállóakkal foglalkozunk. Abból körülbelül 150 fajta van. Zomba sajnos elég fagyzugos hely. Szekszárdon megvettük a Babits-tanyát, s a fügék anyanövényeit odaültettem. Ott sokkal kedvezőbb a mikroklíma. S van még egy kedvelt, teleltetésre is alkalmas helyünk Kétyen, ahol az ország talán legnagyobb bambuszerdejét telepítettem. – Eleinte mindezt az állatorvosi munkával együtt csinálta? – Ahogy az állattartás, úgy az állatorvosi munka is meglehetősen hullámzóan alakult a rendszerváltás körüli évtizedekben. Zombán volt olyan időszak, amikor három sertéstelep működött, s emellett a háztáji hizlalást is támogatták. Tenyészkoca-süldőt 2200-at neveltek, és húszezer hízót szállítottak el a faluból évente. Most kevesebb, mint tíz gazda tart disznót, s az is csak saját célra, nem eladásra. A tehenészet 360-as állománnyal rendelkezett az egykori téeszben, jelenleg két háznál van tehén, összesen kevesebb, mint tíz. Olyan is előfordult, hogy csak egy tehén volt egész Zombán. Kérdeztem a gazdát: miért vesződik ezzel, mennyi tejet ad? Azt mondta: nem a tej miatt tartja, hanem a gané végett. És az mire kell? A marharépához, amit a tehén megeszik… Szóval időnként meglehetősen ráérősen teltek a falusi állatorvos napjai. A praxisom a végén már 12 kistelepülésre terjedt ki, de ezek együtt nem adtak fele annyi munkát sem, mint korábban Zomba egyedül. Úgy neveztem őket, hogy a 12 üres falu. Ezért jutott időm a növényekkel bíbelődni. – Van egy szép virágboltjuk is. A vevőkör kikből áll? – A mediterrán virágüzlet a feleségem elképzelése szerint valósult meg. Gyakorlatilag az egész országból vannak vásárlóink. Amikor nyitottunk, a nyolcvanas évek vége felé, az első vevőnk reggel 6-ra érkezett, Tiszalökről. Előző este indult, vonattal. Szakmai tanácsokat is adunk, tartunk tavaszi és őszi nyílt napot. Szállítottunk már virágot köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek, alkotmánybírósági elnöknek, sztároknak, s eleget tettünk olyan felkérésnek is, hogy a budapesti állatkert kismajom-házát lássuk el dél-amerikai növényekkel. Az ilyen megrendelések egyértelműen rangot, elismerést jelentenek.
Megjelent: 2020-01-12 12:00:00
|
