VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Magyar fanyar – Wessely Gábor: Karácsonykor a sötét zűrzavarban megjelenik a fény, és rendet vágKarácsonykor a sötét zűrzavarban megjelenik a fény, és rendet vág
Köztiszteletben álló lelkipásztor Bonyhádon Krähling Dániel. Több mint negyvenévi szolgálat után vonult nyugdíjba. Nagy szerepe volt abban, hogy a helyi gimnáziumot visszakapta az evangélikus egyház.
Krähling Dániel nyugalmazott esperes prédikációra készül BONYHÁD Nincsenek tabu témák. Hívő ember nem hazudozik, nem titkolódzik, mert tisztában van azzal, hogy ha más nem is, a Teremtő minden szaváról, gondolatáról, cselekedetéről tud. Krähling Dániel teljes természetességgel beszél saját gondjairól, a felesége betegségéről, vagy arról, hogy négy gyermeke közül az egyik autista. A 71 éves bonyhádi nyugalmazott evangélikus esperes, több mint negyven esztendőn keresztül szolgálta a helyi híveket. Nyugdíjba 2011-ben vonult, de német nyelvű istentiszteleteket még most is tart. – Úgy tudom, nagy szerepe volt abban, hogy az evangélikus egyház visszakapta a gimnáziumot… – A rendszerváltás előtt Bonyhádon is megalakult az MDF - mondja -, s néhányan részt vettünk azon a tanácsülésen, amelyen ötmillió forinttal meg akarták húzni a gimnázium éves költségvetését. Akkor szót kértem, és teljesen hasból kijelentettem, hogy visszakérjük az iskolát, és az egyház nem fogja szűkíteni a működési költséget. Tudni kell, hogy ekkor már Budapesten, a fasori gimnázium az evangélikusoké volt. Bekövetkezett a rendszerváltás, az igazgató megbízatása lejárt, a polgármester, Oroszki István kiírta az intézményvezetői pályázatot, és nem akadt rá jelentkező, mert „az egyház úgyis vissza fogja kérni”. Letelt a határidő, kiírta még egyszer, s megint nem pályázott senki. Ekkor személyes levélben felajánlotta az igazgatói posztot a tanári kar minden tagjának, beleértve a madagaszkári néger óraadót is. Sikertelenül. Hogy véget vessünk a bizonytalanságnak, a következő önkormányzati testületi ülésen javasoltam: ajánljuk fel az egyháznak a gimnáziumot. Ez megtörtént, s hamarosan ki is nevezték az új igazgatót, Sántha Lászlóné személyében. Őt követte Ónodi Szabolcs, majd Andorka Gábor. – Nem menesztettek némelyeket a tanári karból? – Mindenkit átvettünk. Még a korábbi igazgató is tőlünk ment nyugdíjba. Egyetlen kérésünk volt a pedagógusok felé, az, hogy csináljanak jó iskolát. Ami meg is történt. Nem bölcs dolog a fejek hullását követelni. Így is kevesen vagyunk, magyarok. – Valószínűleg ennek a hozzáállásának is köszönhető, hogy számos elismerésben részesült. A legrangosabb talán a Perczel-díj. Azt miért kapta? – A partnertelepülési kapcsolat helyreállításáért. Bonyhád és a németországi Wernau között már a szocialista érában is volt együttműködés, de az ezzel foglalkozó bizottság a rendszerváltáskor felbomlott. Én viszont ismertem a kinti evangélikusok világi vezetőjét, s rajta keresztül elértem a polgármesterüket is. Így sikerült újraindítani ezt a testvérvárosi partnerséget. – Tudjuk, hogy lelkipásztornak lenni egy életre szóló program. Van azért valami más tevékenysége, szabadidős kedvtelése? – Az éneklés. Húsz éve vagyok a Szekszárdi Madrigálkórus tagja. Már amikor Pestre kerültem a teológiára, akkor is kerestem a lehetőségeket. Egy évig az angyalföldi gyülekezet kórusában énekeltem, aztán a budaváriban, majd a Lutheránia Énekkarhoz csapódtam és ott ragadtam. Bonyhádra is elhoztam a komoly zenét. A templomunk 2000-ben volt kétszáz éves. Kicsit csúsztunk a tatarozással, így csak 2001-ben tartottuk az ünnepséget, a Jobbágy Valér vezényelte kórus és a műegyetemi zenekar közreműködésével. S attól kezdve minden évben rendezünk ilyen alkalmat, most volt a 17., októberben. – Közeleg a karácsony. Rövidülni kezdenek az éjszakák, a világosság úrrá lesz a sötétségen, megszületik a Megváltó. Egyházi emberek így szokták összegezni ennek az ünnepnek a lényegét… – Ez az esemény hajaz a Biblia első lapjaira, a teremtéstörténetre. A mostani fordítás szerint: a Föld kietlen és puszta volt. Az eredeti héber pedig a zűrzavar szót használja. És ebbe a zűrzavarba hasít bele a fény, a világosság és rendet tesz benne. Ha a karácsony lényegének azt vesszük, hogy megjelenik a világosság, azzal azt mondjuk, hogy egy új teremtésről van szó. Egy új rendteremtésről. – Aztán ez a rend újra és újra elromlik? – Harcolnunk kell azért, hogy megmaradjon. Bár sokszor azt sem látjuk, hogy mi ellen kell küzdenünk. Pál apostol azt mondja: a sötétség hatalma és a gonoszság lelkei ellen, akik a mennyei magasságban vannak. Ez a földi halandó számára nehezen értelmezhető definíció. A legtöbben valahogy úgy gondolkodnak erről az egészről, hogy az ember középen áll, semleges, és választhat a jó és a rossz között. Hát nem. Vagy tíz körömmel ragaszkodunk az Úristenhez, vagy elveszünk. S bár Augustinus szerint az a sorsunk, hogy nem tudunk nem vétkezni, tudnunk kell, hogy van szószólónk az Atyánál: a karácsonykor emberré lett Jézus Krisztus. Egyházmegyei esperesként is tevékenykedett Gyönkön született Krähling Dániel 1946-ban. Édesapja ott volt evangélikus lelkész, majd Bonyhádra helyezték. A gimnáziumot Gyönkön kezdte és Bonyhádon fejezte be; 1964-ben érettségizett. Következtek a teológiai tanulmányok Budapesten. Lelkésszé 1969-ben avatták. Ugyanabban az évben házasodott. Négy gyermeke és öt unokája van. Pályáját pécsi segédlelkészként kezdte. Bonyhádra 1970-ben került, először helyettes, majd apja halálát követően, 1972-től beiktatott lelkészként szolgált. Egyházmegyei esperesként is tevékenykedett 1993-tól. Nyugdíjba 2011-ben vonult, de német nyelvű istentiszteleteket máig tart. Közéleti aktivitásáról is ismert. A rendszerváltáskor tagja volt az MDF-nek, s az első két ciklusban, 1990-98-ig városi képviselővé választották. Sokat tett azért, hogy a bonyhádi gimnáziumot visszakapja az evangélikus egyház.
Megjelent: 2019-12-29 12:00:00
|
