Videó

Egy perc VERS – Hétvári Andrea: KICSINNYÉ LESZ




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Magyar fanyar – Wessely Gábor: A kékfestés az emberiség kultúrájának fontos része

 

 

 

 

A kékfestés az emberiség kultúrájának fontos része

 

Hat hazai kékfestő műhely – köztük a tolnai – kapta meg azt a tanúsítványt, mely szerint az UNESCO felvette a kékfestést az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. A népi mesterségek lassacskán eltűnnek. Tolnán viszont van utánpótlás.

Horváth Tibor (a tanúsítvánnyal), felesége, fia, és leendő menye a tolna kékfestő műhely melletti kisboltban

 

TOLNA A mennyasszonyi és vőlegényi ruhán még gondolkodnak. Merthogy kékfestők, és szeretnék ezt érzékeltetni az öltözékeken. Elsősorban méterárut gyártanak, de van ing, szoknya, farmernadrág is a kínálatukban, úgyhogy az alkalmi ruhatervezés sem lesz megoldhatatlan feladat.

Tavasszal összeházasodik Horváth Balázs és Reha Erika. Már szinte teljesen átvették a tolnai kékfestő műhelyt. Az előző generációt Horváth Tibor és Horváth Tiborné képviseli. Mindkét szülő és a fiuk is népi iparművész. Az 1810-ben alapított műhely, a hozzá kapcsolódó, korabeli berendezésű kisbolttal együtt látogatható turistacélpont.

Mind a négyen a kékfestésből élnek. Ez persze nem úgy működik, hogy egymásnak adják a kilincset a vásárlók, hanem úgy, hogy ők viszik a portékát a hazai és külföldi vásárokba. Ha esik, ha fúj. Kétszer dolgoznak meg a bevételért. Egyszer, amikor előállítják a régi mintázó, festő eszközökkel az árut, másodszor, amikor nem éppen ideális körülmények között, eladni próbálják a kézműves standon. Most például, a bécsi adventi vásár idején, három hétig esett.

Hódít a bóvli

Fontos a tradíció, de nem kell mindent rabszolga módon másolni. Bizonyos határokon belül lehet újítani, alkalmazkodni a kor követelményeihez. Horváth Balázs a kékfestős inghez, kékfestős farmert és kékfestős motívumokkal díszített cipőt hord. Ám nem mindenki ügyel a részletekre, az alapvető szabályok betartására. A kézműves termékeket – Horváth Tibor szerint –, a bóvli is veszélyezteti. Rengeteg az utánzat, a hamisítvány, a műanyag cucc. Nemrég leszedetett egy üzlet pocáról, valami kékfestősként árusított ázsiai gyártmányt. Másnap azt írták ki a boltban: kékfestő jellegű. 

Szerencsére nem mindig borús az ég. A népi mesterségek megőrzését itthon és külföldön is egyre többen szorgalmazzák. A közelmúltban az UNESCO felvette a kékfestést az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára. Ezen a lajstromon eddig három magyar vonatkozású elem szerepelt: a matyó örökség, a solymászat és a busójárás.

Az UNESCO-tanúsítványt hat hazai kékfestő műhely képviselője vehette át a múlt héten, Pápán, a Kékfestő Múzeumban. A tolnai családfő, Horváth Tibor ezzel kapcsolatban elmondta: száz éve még minden megyében volt 4-5 kékfestő, most a hat létező műhelyből négy a működő. A tolnai bekerült a városi és a megyei értéktárba. Szeretnék elérni az országosba való felvételt is. Nagy örömet jelentett számukra ez az elismerés. Beigazolódott, hogy van értelme és jövője annak, amit csinálnak. Elkezdték az épület felújítását, önerőből. Reméli, hogy a folytatáshoz már lesznek a pályázati lehetőségek.

 

 

  
  
 

Wessely Gábor

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.