Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Bella István A legszebb sakkvers című verséről

 

 

 

 

Bella István

A legszebb sakkvers

 

Szabadság, szerelem!

E2 kell nekem.

 

 

Költői alkatból többféle van, sőt azok legkülönfélébb kombinációi is léteznek. A játékosság alighanem a költészet egyik fontos kelléke, bár alkatilag nem minden poéta képes rá. Hja, kérem, nem lehet mindenki Kosztolányi Dezső… Akárhogyan is, általában kedveljük azokat a szerzőket, akik merészelnek és tudnak is versben játszani, tréfálni, csacsi rímelni, mi több, önfeledten marháskodni. (Mert marháskodni egyszerűen csak jó.)

Hatvanöt évesen meghalt Kossuth-díjas költőnk, Bella István (1940–2006) a gyermeki lélekkel játszani tudó költők közé tartozott, s talán ezért is, hogy szeretetre méltó, irodalmi berkekben közkedvelt egyéniség volt. Itt olvasható kétsorosa a Négy legszebb című miniciklusának első tétele, és Az arcom visszakérem című 1988-as kötetében szerepel. Természetesen ez egy átirat, parafrázisa Petőfi híres, 1847. január elsején tett vallomásának: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelmemért föláldozom / Az életet, / Szabadságért föláldozom / Szerelmemet.” Bella megelégszik az első két sor átvételével, a címben kitűzött játékhoz ennyi neki elég, a többi Petőfi-sorra nincs szüksége. Hiszen a sakkvers már azáltal létrejön, hogy Petőfi „kettő” szavát számjeggyel írja, és szóköz nélkül egybevonja az „e” mutatószóval. Az „e2” egyértelműen a hatvannégy mezőből álló sakktábla egy adott pontját jelöli – a sakkozó költőnek stratégiai okból oda kell lépnie valamelyik figurával. Bella nagyon magas szinten művelte ezt a játékot: nem múló büszkesége volt, hogy az 1970-es évek elején egy budapesti szimultán során döntetlent ért el az észt nemzetközi nagymester, Paul Keres ellen, aki versenyeredményei alapján a 20. század egyik legjobb sakkozója volt, és a világsajtóban „a sakk koronahercege” néven emlegették. (Amikor Bella halála után kutatóként átnézhettem költői hagyatékát, az egyik fiókban megtaláltam a döntetlennel végződött játszma gondosan tárolt jegyzőkönyvét.)

A sakkvers a költészeten belül ritka, ám becses alműfaj. Rendszerint igen tömör, miniatűr alkotásokról van szó. Például Tandori Dezső is írt ilyet, A betlehemi istállóból egy kis jószág kinéz címmel, és maga a mű mindössze három karakterből áll: „Hc3”. Értsd: huszár (tehát a ló) a c3-as mezőre lép. Az egyszeri olvasó felhorgad: a betlehemi istállós cím karácsonyi verset ígér, de ennek a sakklépésnek semmi köze Karácsonyhoz… Nos, valójában nagyon is van köze hozzá: a sakk szabályai szerint a huszár az egyetlen olyan tiszt, amely – a lóugrás révén – megtehet egy nyitólépést. Tehát Tandori azt üzeni: Jézus születése egy rangos, tiszttel megtett nyitólépés volt Isten és ember kapcsolatában, évezredek óta tartó sakkjátszmájában.

 

Zsille Gábor

 

 

  
  

Megjelent: 2022-03-28 06:00:00

 

Zsille Gábor (Budapest, 1972) költő, műfordító, szerkesztő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.