Keresés a honlapon:

Magánkánon – Zsille Gábor gondolatai Kiss Judit Ágnes Bolt című verséről

 

 

Kiss Judit Ágnes

Bolt

 

Csúf üvegékeiden, Pestnek plázája, megállék.

Zaj vala, szólt a mjuzik, dallam a tuc-tuc alól.

Szél kele most, mit klíma kavar, s egy bolt kicsicsázott

pultja mögül fiatal kis bige inte felém,

és mond: Csajszi, a turkálós cucc túl ciki, dobd el!

Márkás kell, az a kúl. Húszezer itt ez a top,

olcsó kínai munkaerővel gyártva, de nem gáz.

Légy csini, szórd a manit! Ők belehalnak akár.

 

 

A magyar költészetben a harmadik évezred elején is népszerű az időmértékes verselés. Ez voltaképpen nem meglepő, hiszen anyanyelvünk bámulatosan alkalmas rá. Mintha az örökbecsű ókori poéták kimondottan a mi – akkoriban még nem is létezett – szavainkhoz találták volna ki ezt a klasszikus formát… Csakugyan igaz, hogy mai szerzőink, még a legfiatalabbak is, szívesen öltik magukra a metrum gúnyáját. (Helyezik gondolataikat a metrum feszes keretébe.) Az évszázados gyakorlat csak annyit változott, hogy eltolódott a hangnem, a szerzői szándék, tudniillik a romantika költőitől megszokott veretes, komoly üzenetet nagyrészt felváltotta a játékosság, vagyis az átirat, a stílusutánzat, etelközi ősmagyar szóval: a pastiche. Érthető és szakmailag üdvözlendő ez a változás, hiszen az időmérték oldalán lopakodó fennkölt, régies stílus napjainkban már dagályosnak, megmosolyogtatónak, korszerűtlennek minősül.

Az időmértékben alkotó szerzők túlnyomó része a formát fölébe teszi a helyesírásnak: önkényesen rövidnek írják a hosszú magánhangzót, aposztróffal lecsipegetnek egy-egy szótagot, sőt mássalhangzókat is elhagynak, például egy t-vel írják azt, amit kettővel kellene. Teszik mindezt a költői szabadság, leánykori nevén poetica licentia nevében – ez már évszázadok óta bevett hivatkozási alap. Régi mániám, hogy ezt nem kedvelem: véleményem szerint a magyar nyelv kellőképpen gazdag és hajlékony ahhoz, hogy az érvényes helyesírásnak megfelelően verseljünk. Tessék úgy metrumozni, hogy ne kelljen megerőszakolni a szavakat: ez a feladat, hajrá!

Kiss Judit Ágnes Bolt című nyolc sora nagyszerű példa arra, hogy ez a feladat kivitelezhető. Méghozzá magas színvonalon. Továbbá remek példa a játékosságra, hiszen – napnál világosabb – Kölcsey Huszt című epigrammájának átköltése. 2017-ben készült, és szerkesztőként nagy örömmel válogattam be Az év versei című antológia 2018-as kötetébe.

 

Zsille Gábor

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2021-06-13 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.