VideóA MNMKK - Petőfi Irodalmi Múzeum csatorna videója Keresés a honlapon: |
Karcol(g)atok – Ady Edina: Irányba állítva
Irányba állítva
Jön le a néni az Árpád hídról a lépcsőkön. Vonszolja a kerekes kocsit. Már lentről látom, remeg a keze. A többi ember elsuhan mellette, férfiak és nők, senki nem áll meg, pedig a felső lépcsősor közepén még meg is billen egy kicsit. Én persze rohanásban, ahogyan mindig. Gyerekek iskolába, időre, stb, szokásos mókuskerék. Megállok, kihúzom a fülhallgatót, felszaladok hozzá a lépcsőn. Segíthetek, csókolom? Felnéz. Ibolyakék szeme van. Az arca vörös az erőlködéstől. Ujjpercei fehérek, olyan erősen kapaszkodik a korlátba. Igen, leheli. Most. Kérem. Igen. Megfogom a kocsit, közben mellé lépek és a karomba fűzöm remegő jobb karját. Meglepődik. Egy pillanatra megfeszül a teste. Menjünk, szólok kicsit hangosabban. Nem szól egy szót sem. Hallom, ahogyan zihálva beszívja a levegőt, ami zörögve, gyorsan távozik is, szinte azonnal. Mikor leérünk a lépcsőn elé tolom a kiskocsit. Néz, azokkal a hatalmas akvarellkék szemekkel. Rámosolygok, irányba állítom, elköszönök.
Megjelent: 2025-01-19 20:00:00
![]() |