Keresés a honlapon:

Karcol(g)atok – Marton-Ady Edina: egyszer elfogy minden...

 

 

 

 

egyszer elfogy minden...

elfoglalod magad. indulsz, válogatod, cipeled. hámozod, szeleteled, főzöd. töröd, darálod, pakolod. elmosod, kaparod, felolvasod. rajzolod, eldobod, zsebre vágod. előveszed. elrakod újra...

egyszer elfogy minden, amit megtehettél egy adott térben.

megállsz. kint lila az ég. szikkad a fény. keresed mihez nyúlj, van-e még bármi, akármi, ami terel... akik vigasztalnának elmondták a maguk közhelyeit...

...hogy úgy...

úgy nem megy többé semmi. nem mehet.

ott ül Bukowski a polcodon, angolul olvasd el őket...

és a Watchmen... a teljes.

és éjjel, a sötét utcákon, olykor pont úgy esik a fény, hogy tudod, most kicsit az ő szemével, mintha

és a piac felé elmész a kocsma mellett... de nincs hashtag többé.

nem, nem lehet már semmi sem ugyanúgy, mert "valaki útravált belőlünk"... ez a mondat zsizseg reggel óta benned, el kellene olvasni.

hogy nevetett mikor elmondtad, sokáig utáltad adyt, hogy nevetett. nevetett?

kiönt valamit az egyik apolovas... végre...

mész. itatsz. törölsz. dorgálsz...

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-11-13 06:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.