Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Karcol(g)atok – Marton-Ady Edina: Te csak szeress!

 

 

 

 

Te csak szeress!



Ha meg kellene magyaráznom, bajban lennék. Hogyan tudok két és fél órán át ülni a játszótéri padon? Bár a kindle ott van mellettem, de nem veszem elő, mert ez egy elcseszett nap és az elcseszett napokon a szavak is félrecsúsznak bennem, értelmetlen erőltetni. Felhőt nézek inkább, gyerekekkel beszélgetek, mire észreveszem magam a sajátjaimon kívül megint hárommal több gyerek vesz körül, mindenki mesél valamit, már a neveket is tudom, kicsit elterelik a figyelmemet és az egyik óvatlan pillanatban már nevetek. Csúszdára pakolom őket, egymás után, az ismeretlenek vigyorognak, kacagnak, mesélnek, megsimogatják a festményt a karomon, ahogyan ők nevezik, a homokozónál mellém ülnek, ez mi, madár, ez mi, cseresznyevirág, és ez, az egy youkai, hú, az mi, és elmondom, persze lágyítva, de nagyon tetszik nekik, a gyermekvilág szellemvilág is egyben. Aztán hirtelen elkopik a fényem, már homokvár épül, s én, amíg nem figyelnek, visszasettenkedek a padra. Ülök, lábam kalimpál, visszatérek a lelki mókuskerékhez, boncolom magam, keresgélek, analizálok, fejcsóválva, mindig megszívom végül, többet látok, mint ami valójában van, mondogatom magamban mint varázsigét, semmi baj, de mérges vagyok, s mintha átkot mormolnék úgy mantrázom szánalmas sértettségemet. Az égen a felhőből oroszlán születik, bennem tehetetlen düh ordít, méreg, velem ne cicózzon senki, de talán nem is, talán csak az elcseszett nap miatt van ez az egész nagy érzelmi szappanopera, adj időt magadnak Edina, higgadj le Edina, nézd, mennyi homokfagyit sütött neked a lelkes gyereksereg, jó lesz minden, csak szeress tovább, fűt, fát, virágot, embert, ennyi az egész.

 

 

  
  

Megjelent: 2020-09-30 14:00:00

 

Marton-Ady Edina (1979)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.