Videó

Az M5 videója




Keresés a honlapon:


Horizont – Bence Erika: Nagy Gusztáv Anyám fekete folt című verséről

 

 

 

 

Nagy Gusztáv

 

Anyám fekete folt

 

 

Apám ezermester volt,
Anyám a fekete folt,
Apám mindenhez értett,
Anyám csak minket féltett,
Apám vályogot vetett,
Anyám sarat dagasztott,
Apám a kocsmát járta,
Anyám zokogva várta,
Apám lilára verte,
Anyám azt is lenyelte,
Apám nem sokáig élt,
Anyám előtte sem élt.

 

 

„Tragédia dalban elbeszélve”

 

          A (nép)ballada műfaji konstrukciójának sommás leírása; Greguss Ágost (1825–1882) 19. században élt néprajzkutató és irodalomtörténész mondta a műfajról, ám még ma is helytálló meghatározás.

        Nagy Gusztáv Anyám fekete folt című verse nem ballada. Vagyis: látszólag nem az. Miniatűr, szomorkás dal, elégia. De mögötte mégis. Ott húzódik egy megrendítő, drámai történet, mély érzelmi töltettel: egy nagy hőfokú, erőteljes balladai történet. Sötét és megrázó. Szegényember balladája – mondanám róla, ha ez nem lenne egy nagy költő versének címe. Az sem szabályos ballada.

          A másik találó címe e mögöttes történetnek, amelynek váza, lenyomata ("foltja") érzékelhető e költeményben, talán, a Cigány ember balladája lenne. (De csak nagyon félve írom le ezt, mert hosszú évek óta tartó kifejezett törekvésem ellenére, hogy megismerjem a nemzeti közösség e rétegének kultúráját is, ennek ellenére sem igazán tudom, hogy mit lehet és mit nem. Leírható-e egyáltalán, hogy „cigány költészet”, vagy csak a roma kifejezés használható? Természetesen, ha utólag kiderülne, hogy semmilyen körülmények között sem megfelelő a szóhasználat, törölni fogom.)

     Valami egyetemes megrendültség sűrítődik e rövid, ellentétezésre épülő költeménybe. Aligha tudok róla beszélni, nemcsak a versélmény intenzitása és hatása miatt, de mert korántsem mondhatom, hogy kívülállóként értem a roma irodalmat és kötészetet, e világ rétegezettségét, feszültségeit és tagjainak gondolkodásmódját.

           Azt viszont értem és érzem, hogy milyen fájdalmak feszítik a lírai alany beszédmódját, s hogy milyen mélységesen tragikus világról ad számot.

          És ami döbbenetes: az alapvető léttragikum nem a „lilára verte” tényközlésben gyökeredzik, hanem a „fekete folt”-metaforában, az „előtte sem élt” paradoxonában: a „nem élet” állapotában érhető tetten.

 

            Nem esszéisztikus lezárás

       Felolvastam húszéves fiamnak a verset anélkül, hogy bármilyen róla szóló gondolatomat megosztottam volna vele. Egészen döbbenetes tekintet kísérte. Azt mondta szomorú. És olyan, mint egy József Attila-vers.

            Igen. Nem is kell különösebben magyarázni. József Attila.

 

            Remény

           Talán, mégis. A vers beszédmódja, érzékelhető hatása reményt ad. Hogy célba talál. A fiatalokat is megszólítja.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2021-04-14 14:00:00

 

Bence Erika (Bezdán, 1967)

egyetemi rendes tanár, kritikus. A Horizont rovat vezetője.

 

Nagy Gusztáv (Pusztaföldvár, 1953) író, költő, műfordító

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.