Keresés a honlapon:

Élet-pergető – Kertész Éva: Meddig szép a világ?

 

 

 

 

Meddig szép a világ?

 

Zsófi sírva rohan ki a gyerekszobából, alig értem mit mond, végre kiderül, a nővére épp felvilágosította. Anya, ugye nem igaz, amit Eszter mond, hogy nincs is Mikulás? És nem apa teszi a cipőnkbe az ajándékot? Azt is mondta, buta vagyok, a Mikulás át sem tudna jönni az ablakon. Szipog és néz rám a nagy szemeivel. Mit mondjak most? Hogy már te is nagylány vagy? Egyébként nem az, még csak öt éves, a nővére meg tizenegy, micsoda különbség! Nem könnyű a helyzetem, de valahogy kivágom magam, vigyáznom kell, maradjon a mese is, de Esztert se hazudtoljam meg nagyon. Megnyugszik, visszamegy játszani. Később Eszternek csak annyit mondok, hagyja a húgát, higgyen egy darabig még a mesékben. Nem szidom le, de látom rajta, megbánta a dolgot. Másnap reggel Zsófi boldogan szalad hozzám, látod anya, igazam volt, van Mikulás, látszik az ablakon a nyoma, még a szakállából is ottmaradt egy darab. Bemegyek a szobájukba, azonnal észreveszem az ablakra filctollal odarajzolt Mikulás sziluettjét, ráragasztva egy pici darab vattacsíkkal. Ránézek Eszterre, mosolyog és rám kacsint.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2018-12-22 15:13:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.