Videó

A Pécs 8 csatorna videója




Keresés a honlapon:


Egy versről – Tönköl József gondolatai Zsirai László: Hullj rám tavasz! című verséről

 

 

 

 

 

Hullj rám, tavasz!

 

Hullj rám, tavasz, te záporos,

fényedben fürdess, mámoros,

langyos sugárban záporozz!

 

Tél börtönéből szabadíts,

szellők táncából alakíts

ajkamra könnyű neszt, vadíts!

 

Terítsd vállamra tiszta ég

szerelemszínű köntösét,

vidítsd fel kedvesem szemét!

 

Hullj rám, tavasz, te záporos,

fényedben fürdess, mámoros,

langyos sugárban záporozz!

 

Zsirai László alkotása a Hűséggel mért időben című, válogatott és új verseket tartalmazó kötetében jelent meg 2020-ban (Hungarovox Kiadó).

 

Választásomat az magyarázza, hogy ez a vers egyetlen ívben rohan kifele a télből. Továbbá: alkalmas a figyelem lekötésére, pezsdülést hozhat az izgató tömörség. Fehérülnek kerítések, fényesedni kezd a levegő, az ablakok majd gyönyörűen nyílnak ki.

Azért szép, mert ezekkel a sorokkal végig lehet csavarogni a föld akármely táját, városokat, falukat, elszántan lehet mondani, szenvedélyesen az olyannak, aki megátalkodottan hisz a tavasz és a költészet hatalmában. Mit jegyezhetünk még, ha tudjuk, hogy minden március ismétlés? Lassan már a február is futogat, s jut eszünkbe Böjtmás hava. Idén ugyan töredékesebb, hiányosabb lesz, a járvány miatt kesernyésebb, de számon tarthatjuk, a halak felvetik magukat a víz színére, hogy friss levegőt szippantsanak, a bíbiceket jócskán ellepheti a hó; készülődnek kifelé a méhek a kaptárakból, jöhetnek a gólyák, lehet vetni a krumplit, később a káposztát és a káposztaféléket, eldugdosni a fokhagymát, lehet nyesegetni, tisztogatni a fákat, oltani, szőlőt metszeni, házfalat meszelni.. Helyes hát, ha a rövid Zsirai-dalt a tennivalók körébe ágyazzuk. Elegáns és hiteles kérés szólal meg mindjárt a címben, ez az alaphang végigkíséri a művet, teremti az egységet, nem hordoz bizonytalanságot, szakaszonként is más és más jön az énekben, bőbeszédűség nélkül, egyszerűen. A kérések megfogalmazása pontos, máris a fénybe emel, előhoz régi emlékeket, nőket, múltat, neveket, és tekinthetünk messzebbre a témánál: nem az évszakról van szó, hanem a változás lehetőségéről, mindarról, amit magunk is fontosnak hiszünk. Az a mámor: tökéletes, tényleg van. Mint szellők táncából a nesz, hangsúlyosan és mégis könnyűen, mint a tiszta ég vállra terített szerelemszínű köntöse. Mintha így lenne a legtermészetesebb a világ. Hullj ránk, tavasz!

 

 

  
  
 

Tönköl József (1948 - 2021) költő, hírlapíró

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.