Keresés a honlapon:

Egy csapott evőkanál – Bittner Mónika: Éhség

 

 

    Pilinszky Parafrázis című verse többféle értelmezést felkínál, maga a cím is figyelemfelkeltő; mi az a történet, amit a költő saját szavaival fog elmondani és értelmezni. A mű központi motívuma a táplálék - eleven étel – éhség hármasára épül, amely lehet bibliai intertextus, amikor Jézus az Utolsó vacsorán a kenyeret a testévé, a bort a vérévé változtatta. A másik értelmezés szerint az eleven táplálék lehet maga a költő mint egyfajta ars poetica megjelenítője. A harmadik aspektus pedig egy szerelem értelmezés, amelynek megfejtése az utolsó szakaszban teljesedik ki.

 

Parafrázis

 

Mindenki táplálékaként,

ahogy már írva van,

adom, mint élő eledelt,

a világnak magam.

 

Mert minden élő egyedűl

az elevenre éhes,

lehet a legjobb szeretőd,

végül is összevérez.

 

Csak hányódom hát ágyamon

és beléreszketek,

hogy kikkel is zabáltatom

a szívverésemet!

 

Miféle vályu ez az ágy,

ugyan miféle vályú?

S mi odalök, micsoda vágy,

tündöklő tisztaságú!

 

Szünetlen érkező szivem

hogy falja föl a horda!

Eleven táplálék vagyok

dadogva és dobogva.

 

Eleven étketek vagyok

szünetlen és egészen;

emésszétek föl lényegem,

hogy éhségtek megértsem.

 

Mert aki végkép senkié,

az mindenki falatja.

Pusztíts hát szörnyű szerelem.

Ölj meg. Ne hagyj magamra.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-02-05 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.