Keresés a honlapon:

Egy csapott evőkanál – Bittner Mónika: Kevés vers szól a hagymáról

 

 

    A költőkről általában lehet úgy bármilyen írást kezdeni, hogy „nem hétköznapi figura volt”, Pablo Neruda életrajza viszont tényleg bővelkedik izgalmas momentumokban. 1904. július 12-én látta meg a napvilágot Parralban, Ricardo Eliécer Neftalí Reyes Basoalto néven. Egy chilei, aki egy cseh író tiszteletére vette fel a nevét, már figyelemfelkeltő.

   A gimnázium után Neruda Santiagoba költözött és beiratkozott a chilei egyetemre. Úgy tervezte, hogy apja kívánsága szerint francia tanár lesz, de helyett Neruda fekete köpenyen sétált az utcákon, és szenvedélyes, melankolikus verseket írt, amelyeket a francia szimbolista irodalom ihletett. Apja abbahagyta a pénz küldését, így a tizenéves Neruda eladta a holmiját, hogy saját maga adja ki az első könyvét. 1971-ben irodalmi Nobel-díjat kapott.

Számos verse szól az emberi szenvedésről, szerelemről, háborúról, de írt olyan hétköznapi dolgokról is remekbe szabott költeményeket, mint a paradicsom, az avokádó vagy a hagyma.

 

Pablo Neruda: A HAGYMÁHOZ (részletek)

 

Hagyma, te csillogó üvegcse,

Kehelyről kehelyre,

Formálódott ki szépséged alakja,

Pikkely rakódott kristály pikkelyedre,

S hasad a föld titkos homályán

Szítta magát harmattal csordulásig

(…)

Csillaga a szegénynek

Jólelkű nemtő

Finom

Papírba csomagolva

Kerülsz elő a földből

Tisztán, készen, egészen

Mint csillagpor az égen.

 

Amikor a konyhán

Megmetsz a kés, kicsordul

Az egyetlen könny, amelyik nem

Sajog fájdalomtól

Te megríkatsz anélkül, hogy kínoznál,

 

Amíg élek, hagyma, dícsérni foglak,

Mert nekem ragyogóbb vagy

Vakító röptű madaraknál

Platina-kehely, égi szféra,

Hófehér mozdulatlan

Táncú kökörcsin,

Kristály-húsodban

Ott a föld egész illatárja.

 

(Somlyó György fordítása)

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2022-02-04 14:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.