Videó:
 

Újdonságaink:
Rendezvényajánló:
H okt. 23, 2017 @17:00 - 12:00AM
Élő magyar festészet 2017 - A hal
H okt. 23, 2017 @17:00 - 12:00AM
Szakács Imre: 7x7 - Kiállítás
H okt. 23, 2017 @17:00 - 12:00AM
Zvolszky Zita: Angyal-Ember-Áldozat c. kiállítása
Cs okt. 26, 2017 @20:00 -
drMáriás: A szeretet soha el nem fogy - Kiállítás
V okt. 29, 2017 @19:00 -
Suttogók a Nyitott Műhelyben

Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

 

 Pozsonyi Lilla: A jó természete

Kateřina Drsková (szerk.): Nature(s).

Actes de la XXIIème Université d’été de l’Association Jan Hus.

Opera Romanica 15., České Budějovice, 2015. 155 o.

A Jan Hus Egyesület 22. Nyári Egyeteme (Université d’été de l’Association Jan Hus) 2013-ban került megrendezésre, középpontjában egy tudományos konferenciával. Ennek anyaga 2015-ben jelent meg a Česke Budějovice-i Dél_Csehországi Egyetem romanisztikai folyóiratában. Az Opera Romanica 15. számának valamennyi írása tehát egy közös témát dolgoz fel, ezúttal a természet fogalmát, fogalmait, erre utal a cím: „Nature(s)”. Csehország mellett Franciaországból, Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból érkeztek a résztvevők, akik filozófiai, nyelvészeti, irodalmi, történelmi szempontokból közelítettek a témához.

A jelen válogatásban megjelent szerzők nagy része a magyar előadók közül került ki, akik a Szegedi Tudományegyetemet és a Pécsi Tudományegyetemet képviselték. A tudományterületek közül a filozófia és az esztétika vannak túlsúlyban. A párizsi Sorbonne-ról érkezett Suzanne Husson a görög Gaia istennő alakjának feltámadását mutatja be a 20. századi Gaia-elméletben, amely szerint bolygónk élő organizmus. A tanulmány ezzel kapcsolatban elsősorban a természet és a görög kosmos fogalmának változásait elemzi. Szintén filozófiai témákkal szolgálnak Anabela Katreničová, aki a jó természetét vizsgálja Szt. Ágostonnál és Aquinói Szt. Tamásnál, valamint Bene Adrián, Jean-Paul Sartre sajátos fogalomhasználatát elemezve a természet különböző jelentéseivel kapcsolatban. A képzőművészet elméleti és történeti vonatkozásai foglalkoztatják a kötet legtöbb szerzőjét, elsősorban a festészet területén. Bartha-Kovács Katalin a 17-18. századi festészetelmélet természet-manír szembeállítását járja körül, Molnár Luca a természet és a képzelet szerepét Watteau művészetében, Prohászka Erzsébet pedig a 18. századi francia életképek természetábrázolását. Az irodalom területére vezet át Ocsovai Dóra tanulmánya, amely a víz motívumát, a hozzá kapcsolódó színeket és az áttetszőséget emeli ki Rousseau szóhasználatában. Jana Kantoříková témájának is vannak a filozófiai és esztétikai mellett irodalmi vonatkozásai: Thoreau, Nietzsche, Emerson, Whitman cseh fogadtatását és az ezzel kapcsolatos elméleti vitát mutatja be. Az egyetlen történelmi tárgyú tanulmányban Bene Krisztián ír a természet szerepéről a francia antibolsevik „keresztes hadjáratban”, újabb adalékokat szolgáltatva a második világháború hadtörténetéhez. Végül, egy középkori francia irodalommal foglalkozó írás is helyet kapott a kötetben, Németh Linda a fenyő (pínea) narratív funkcióját elemzi a középkori irodalomban.

Bővebben Anabela Katreničová filozófia-teológiai témájú tanulmányára térünk ki az alábbiakban. Katreničová a jó természetének koncepcióját tárja elénk, Szent Ágoston és Aquinói Szent Tamás filozófiáját alapul véve. Egymásnak jelentősen ellentmondó gondolatmenetet figyelhetünk meg a két filozófiát tekintve, viszont gondolati átfedésekkel is találkozunk. Az etikában középponti fogalom, eredete, létezése a metafizikai alapkérdésekhez tartozott a középkorban. Az egyházi gondolkodók közül Szent Ágoston foglalkozott elsőként ezzel a kérdéssel De natura boni című művében. Platonista szellemű argumentációi erősen befolyásolták a következő század gondolkodását a jó természetével kapcsolatban, ugyanis Szent Ágoston megoldását tekintették válasznak az ezáltal felmerülő kérdésre. Egészen Aquinói Szent Tamás érkezéséig…

Szent Ágoston a neoplatonizmus filozófiájának fogalmát átvéve, a legfőbb jó létezését vallotta. Aquinói Tamás a jó fogalmában saját elképzelését vallotta, erősen támaszkodva az arisztotelészi filozófiára illetőleg mestere, Nagy Szt. Albert (Albertus Magnus) elveire.

Érdemes felelevenítenünk Szent Ágoston nézőpontját. A De nature boni már címében magába foglalja a központi fogalmat. Apologetikai művének írását a manicheistákkal folytatott vita idézte elő. Az ellentét oka, hogy a manicheisták hitét a kettős istenség határozza meg, pontosabban a két elv létezése: Isten, aki a lét szellemét alkotta (ez a jó) és egy másik, sötét princípium, amely az anyagi/tárgyi létezést kreálta, tőle ered a rossz. Szent Ágoston ezzel a hittel állította szembe az általa vallott egyedüli és örök jót, a létezés fő elvét. A jót magával Istennel azonosította. Számára a jó alkotja az egyedüli, fő elvet mely életet ad minden létezőnek, amely kizárja a semmi keletkezését. Minden, mi az Alkotótól van, jó, hiszen benne foglaltatik a legfőbb jó.  Szent Ágoston a természetet úgy értelmezi, hogy az éppúgy szellemi, mint testi is egyben. A természetben három fokozatot különít el egymástól, mely tükrözi annak tökéletességét. Létezik tehát elsőként egy spirituális természet, mely örök, megvesztegethetetlen és nem létrehozható. Továbbá egy olyan spirituális természet, mely változásokon megy keresztül, valamint ez megalkotható. Végül pedig az anyagi, a létrehozott természet.

Aquinói Szent Tamás a jót az arisztotelészi kategóriák szerint definiálta, mely alapján a jó nem köthető össze, nem egyezik meg a lét lényegével. Sokkal inkább hozzájárul a teremtés lényegéhez. Tanításában is megtalálható az emanáció és a részesedés gondolata, a neoplatonizmus közvetítésével. Ez azonban értelmezésében csak részleges, az Istentől való távolságnak megfelelően. A teremtmények esetében tehát a lét és a jó nem esik egybe. Míg Szent Ágoston azt vallotta, a teremtmények önmagukban jók, hiszen a legfelső jótól származnak, Aquinói Szent Tamás értelmezésében ez annyit jelent, hogy az összes teremtett lényt Isten, azaz a Legfőbb Jó tartja meg létében.

 

 

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.