Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Acta Romanica – Bene Krisztián: Az önálló szabad francia államiság felé vezető úton

 

Az 1940 júniusában elhangzott rádióbeszédet követő egy évben mind De Gaulle, mind a vezetésével létrejött Szabad Franciaország nagy utat tett meg mind katonai, mind pedig politikai téren. A Szabad Francia Erők létszáma a területi gyarapodásoknak köszönhetően látványosan megnőtt, 1940 végén 35.000, 1941 második felére pedig már közel 50.000 fő teljesített szolgálatot ennek a haderőnek kötelékében. Ezzel párhuzamosan 20 hadihajón és 115 kereskedelmi hajón lengett a szabad francia zászló (még ha utóbbiak kisebb részén volt is csak francia legénység), amelyek kivették részüket a háborús erőfeszítésekből. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a fenti – önmagukban sem túl impozáns – számok mögött a valóság meglehetősen lehangoló volt. A szolgálatot vállaló katonáknak csupán kis része volt belátható időn belül bevetésre alkalmas, hiányzott a felszerelés és a kiképzés, a flotta hajóira nagyon kevés képzett tengerész jutott, a honi kikötők nyújtotta javítási és felszerelési lehetőségek híján pedig a hajók harcértéke alacsony volt, az emigráns csehszlovák repülősök száma pedig önmagában a háromszorosa volt a szabad franciákénak. Mindezek jól mutatják, hogy bár az elért eredmények a kiindulási helyzethez képest jelentősek voltak, de még számos feladat várt a Szabad Franciaországra ahhoz, hogy valódi katonai és politikai szövetségesként tekintsenek rá. Az 1940-41-es időszak legnagyobb eredménye annak az építkezésnek a megkezdése volt, amely életben tartotta a lehetőséget, hogy a jövőben egy olyan szuverén hatalom jöjjön létre, mely jogosan képviselheti Franciaországot a diplomáciában és a harcmezőn egyaránt.

 

De Gaulle a brazzaville-i kiáltványban és az ehhez kapcsolódó nyilatkozatban egyértelműen leszögezte, hogy Franciaország már nem rendelkezik legitim kormányzattal, a Vichyben működő szervezet törvénytelen, alkotmányellenes és a megszállók irányítása alatt működik. Ebből kifolyólag egy olyan szervet kell létrehozni Franciaország érdekeinek képviseletére, valamint a Szabad Franciaország vezetésére, mely egy szabadon választott jövőbeni kormánynak felel majd tetteiről, amint a körülmények lehetővé teszik majd ez utóbbi felállítását. Az új intézmény a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács elnevezést kapta, tagjai olyan magas beosztással, valamint kiemelkedő intellektuális és erkölcsi képességekkel rendelkező személyek voltak, akik sikerrel irányíthatták a mozgalmat. A Tanács gyakorlatilag kormányként működött, hiszen hatáskörébe tartoztak a külső és belső biztonsági ügyek, a gazdasági kérdések, a lakosság erkölcsi helyzetének biztosítása és természetesen a háborús részvétel is.

A Tanács elnöki pozícióját és ezzel a legfőbb döntéshozó hatalmat De Gaulle tábornok birtokolta, aki kilenc személyt (katonákat és politikusokat) kért fel a szervezet működésében való részvételre, akik komoly szerepet kaptak a katonai és polgári adminisztráció vezetésében. Ők a következők voltak: Georges Catroux tábornok, Émile Muselier admirális, Edgard de Larminat tábornok, Félix Éboué kormányzó, Henri Sautot kormányzó, Philippe Leclerc ezredes, Adolphe Sicé orvos tábornok, René Cassin állandó titkár és Georges Thierry d’Argenlieu sorhajókapitány. Az új intézmény elsődleges célja nem a rendelkezésre álló erők irányítása volt, bár kétségkívül abban is szerepet vállalt tagjainak eredeti megbízatásainak köszönhetően, hanem a Philippe Pétain vezetése alatt álló Franciaország nemzetközi mozgásterének csökkentése és ezzel együtt természetesen a Szabad Franciaország szélesebb körű elismertetése. A Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács létrehozásával, amelyet 1941. január 6-án a brit kormány is elismert, egy önálló kormány alapjait sikerült lefektetni.

 

 

A Gyarmatbirodalom Védelmi Tanácsa[1]

 

 

A közhatalom megszervezéséről a háború alatt és a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács felállításáról szóló 1. kormányrendelet

 

A nép és a gyarmatbirodalom nevében

Mi, De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője

Elrendeljük,

 

1. szakasz

Amíg lehetőség nem nyílik egy szabályosan és folyamatosan, az ellenség befolyásától függetlenül működő francia kormány és francia népképviseleti rendszer felállítására, a közhatalmat a gyarmatbirodalom minden felszabadított területén az 1940. június 23-i helyzetet megelőző törvényhozási rendszer szerint gyakorolják az alább leírt körülmények között:

 

2. szakasz

Felállításra került a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács, amelynek feladata a Franciaországhoz való hűség fenntartása, a külső és belső biztonság elősegítése, a gazdasági tevékenység irányítása és a gyarmatbirodalom területein élő lakossák erkölcsi tartásának megőrzése. A Tanács gondoskodik minden területen a háborús erőfeszítések irányításával a haza felszabadítása érdekében és együttműködik a külföldi hatalmakkal a francia területek és érdekek védelmére vonatkozó kérdésekkel kapcsolatban.

 

3. szakasz

A döntéseket a szabad franciák vezetője hozza – amennyiben lehetőség van rá – a Védelmi Tanáccsal való egyeztetés után.

Az általános jellegű döntéseket kormányrendeletek formájában jegyzik be és a Gyarmatbirodalom Hivatalos Közlönyében teszik közzé, illetve átmenetileg az Egyenlítői Francia Afrikai Közlönyben. Tartalmuknál fogva ezek a kormányrendeletek kihirdetésük dátumától kezdve törvényerejűek.

 

4. szakasz

A Védelmi Tanács biztosítja azon törvényhozó testületek felállítását, amelyek feladatait rendes körülmények között az Államtanács, a Semmítőszék (Cour de cassation)  és Legfelsőbb Bíróság (Haute Cour de justice) látja el.

 

5. szakasz

A rendes körülmények között a miniszterek által ellátott feladatköröket a szabad franciák vezetője által kinevezett kabinetvezetők látják el.

 

6. szakasz

A Védelmi Tanács székhelye mindig ott található, ahol a háború optimális vezetéséhez szükséges feltételek megkívánják.

 

7. szakasz

A jelen kormányrendeletnek ellentmondó minden rendelkezés érvénytelen.

 

8. szakasz

Jelen kormányrendelet kihirdetésre kerül a Gyarmatbirodalom Hivatalos Közlönyében, illetve átmenetileg az Egyenlítői Francia Afrikai Közlönyben.

 

Brazzaville, 1940. október 27.

                                                                                             

Ch. De Gaulle

 

 

A Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács tagjainak kinevezéséről szóló 2. számú kormányrendelet

 

A nép és a gyarmatbirodalom nevében

Mi, De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője

Elrendeljük,

 

1. szakasz

Az 1940. október 27-i 1. számú kormáynrendeletben létrehozott Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács tagjává nevezzük ki Catroux tábornokot, Muselier altengernagyot, de Larminat tábornokot, Éboué kormányzót, Sautot kormányzót, Sicé orvostábornokot, Cassin professzort, d'Argenlieu atyát, Leclerc ezredest.

 

2. szakasz

Jelen kormányrendelet kihirdetésre kerül a Gyarmatbirodalom Hivatalos Közlönyében, illetve átmenetileg az Egyenlítői Francia Afrikai Közlönyben.

 

Brazzaville, 1940. október 27.

                                                                                             

Ch. De Gaulle

 

 

A szabad franciák döntéshozatalának feltételeiről szóló 5. számú kormányrendelet

 

A nép és a gyarmatbirodalom nevében

 

Mi, De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője,

Tekintettel 1940. október 27-i a közhatalom megszervezéséről a háború alatt és a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács felállításáról szóló 1. kormányrendeletre és annak 3. cikkére,

Elrendeljük,

 

1. szakasz

A szabad franciák vezetőjének döntései kormányrendeletek formájában jelennek meg, amikor törvényerővel bírnak és rendeletek formájában, amikor szabályozó vagy végrehajtó erővel bírnak.

 

2. szakasz

Jelen kormányrendelet kihirdetésre kerül a Gyarmatbirodalom Hivatalos Közlönyében, illetve átmenetileg az Egyenlítői Francia Afrikai Közlönyben.

 

Brazzaville, 1940. november 12.

                                                                                             

Ch. De Gaulle

 

 

A Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkárságának felállításáról szóló rendelet

 

De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője,

Tekintettel az 1940. október 27-i 1. számú kormányrendeletre,

Elrendeli:

 

1. szakasz

Felállításra kerül a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkársága.

 

2. szakasz

Az állandó titkár a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács tagjai közül kerül ki és a szabad franciák vezetője nevezi ki.

Az állandó titkár feladata:

1. Előkészíteni a Tanács üléseit és összegyűjteni a véleményeket;

2. Vezetni az ülések és megbeszélések jegyzőkönyveit, hitelesíteni azokat, majd gondoskodni eljuttatásukról a Tanács tagjainak;

3. Megőrizni a szabad franciák vezetőjének közérdekű dokumentumainak, kormányrendeleteinek, rendeleteinek és határozatainak, valamint a külföldi hatalmakkal kötött szerződések és megegyezések szövegét, illetve biztosítani – amennyiben lehetséges – azok megjelentetését a Szabad Franciaország Hivatalos Közlönyében.

 

3. szakasz

Jelen rendelet kihirdetésre kerül a Szabad Franciaország Hivatalos Közlönyében.

 

London, 1941. január 29.

                                                                                             

Ch. De Gaulle

 

 

A Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkárának kinevezéséről szóló rendelet

 

De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője,

Tekintettel az 1941. január 29-i, a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkárságának létrehozásáról szóló rendeletre,

Elrendeli:

 

1. szakasz

René Cassin-t, a párizsi egyetem jogtudományi karának professzorát, a francia Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács tagját a Tanács állandó titkárának nevezzük ki.

 

London, 1941. január 30.

Ch. De Gaulle

 

 

1941. szeptember 24-i rendelet a francia Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács összetételéről

 

De Gaulle tábornok, a szabad franciák vezetője,

A Nemzeti Bizottság elnöke,

Tekintettel 1940. október 27-i, 1. sz. kormányrendeletet a közhatalom megszervezéséről a háború alatt;

Tekintettel az 1941. szeptember 24-i, 16. sz. kormányrendeletet a Szabad Franciaország közhatalmának új megszervezéséről;

Tekintettel az 1941. január 29-i, a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkárságának felállításáról szóló rendeletre,

Elrendeli:

 

1. szakasz

A fentebb említett 1941. szeptember 24-i, az újjászervezett francia Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács tagjaivá nevezik ki:

Catroux hadseregtábornokot, teljhatalmú főmegbízottat, levantei főparancsnokot;

Muselier altengernagyot, haditengerészeti és kereskedelmi tengerészeti biztost;

Sicé orvostábornokot, a Szabad Francia Afrika főbiztosát;

Éboué gyarmati főkormányzót, Francia Egyenlítői Afrika főbiztosát;

Larminat tábornokot, a levantei főparancsnok helyettesét;

Sautot gyarmati kormányzót, Új-Kaledónia kormányzóját és Franciaország főbiztosát az Új-Hebridákon;

Thierry d’Argenlieu sorhajókapitányt, tárca nélküli nemzeti biztost;

Leclerc de Hautecloque dandártábornokot, a csádi csapatok főparancsnokát.

 

2. szakasz

Az 1941. január 29-i, a Gyarmatbirodalmi Védelmi Tanács állandó titkárságának felállításáról szóló rendelet első bekezdése és a második bekezdés harmadik paragrafusa hatályon kívül kerül.

 

3. szakasz

Jelen rendelet kihirdetésre kerül a Szabad Franciaország Hivatalos Közlönyében.

 

London, 1941. szeptember 24.

Ch. De Gaulle

 

 



[1] DMJP. Création du Conseil de défense de l'Empire (http://mjp.univ-perp.fr/france/co1940fl.htm).

 

Bene Krisztián (Pécs, 1980) romanista, történész, a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének vezetője

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.