Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Acta Romanica – Bene Krisztián: Az állatok nyomában. Beszámoló egy frankofón nyári egyetemről

A brnoi Masaryk Egyetem Romanisztika Intézete, a prágai Károly Egyetem Romanisztika Intézetével és a Brno-Pozsony Husz János Társasággal közösen idén 26. alkalommal rendezte meg hagyományos francia nyelvű nyári egyetemét, amelyet ez alkalommal az Animal és animalité (Állat és állati tulajdonságok) témakör mentén szerveztek meg. A 2017. június 28. és július 2. között a dél-csehországi Telč városában tartott ötnapos rendezvényen húsznál több résztvevő adott elő a fenti témához kapcsolódva. A nagy múltra visszatekintő nyári egyetem elsődleges céljának megfelelően, amely a francia nyelvű kultúrák jobb megismerése és elterjesztése a régióban, az előadók nem csupán a visegrádi államokból érkeztek, hanem Franciaországból is, hogy a találkozó alkalmából megosszák egymással kutatásaik eredményeit.

Tekintettel arra, hogy a francia nyelvű kultúrákkal nem csupán egyetlen tudományág képviselői foglalkoznak, ez alkalommal is számos különböző diszciplína (irodalom, nyelvészet, filozófia, történelem, művészettörténet) képviselői működtek közre a rangos nemzetközi eseményen. Ugyanakkor a szervező intézmények profiljához kapcsolódva az irodalmárok képviseltették magukat messze a legnagyobb számban, akik a klasszikus francia irodalmi témáktól kezdve az afrikai gyarmati utódállamok művein át a kanadai francia irodalomig számos érdekes és aránylag kevéssé ismert kérdést jártak körbe. A következőkben az elhangzott előadások közül igyekszünk kiemelni néhányat, amelyek remélhetőleg hűen adják majd vissza a rendezvény hangulatát.

 

Elsőként David El Kenz, a Burgundiai Egyetem docensének előadását érdemes kiemelni, aki hagyományos történeti kutatási témáitól némileg eltávolodva azt vizsgálta előadásában, hogy milyen kapcsolat áll fenn a rovarok és az emberek között a játékfilmek tükrében. Kutatásának alapját 142 olyan film képezte, amelyekben a rovarok jelentős szerepet kaptak, és nyilvánvaló módon ezek az alkotások nem csupán tükrözték a két csoport közötti viszonyt, hanem a nézőkre gyakorolt hatásuknál fogva jelentősen befolyásolták is azt. Nem szabad megfeledkezni róla, hogy az emberek hagyományosan idegenkedéssel tekintenek a rovarok többségére, hiszen már a bibliai csapások közül is több az utóbbiakhoz kötődött. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a vizsgált filmek 90 százaléka negatív fényben tünteti fel a rovarokat, amelyeknek a legfontosabb riasztó tulajdonságai a következők: hatalmas számuk, ártalmasságuk, különleges képességeik, riasztó kinézetük és betegségterjesztési kapacitásuk (elég csupán a maláriát terjesztő szúnyogokra gondolni). Nem véletlen, hogy a játékfilmek a 20. század folyamán előszeretettel támaszkodtak ezekre a tulajdonságokra, hogy félelmet váltsanak ki az emberekben. Ugyanakkor azt is meg kell említeni, hogy az utóbbi időben számos kivétel akadt a filmek között, amelyek a fenti tulajdonságokat pozitívumként mutatták be, a rovarokat, illetve a rovarszerű tulajdonságokat pedig az emberek számára hasznosnak, mint például a képregények oldalairól a mozivászonra kerülő Pókember filmek. Összességében tehát a két csoport közötti kapcsolat sokat változott az idők folyamán, de alapvetően az idegenkedés, esetenként pedig a félelem határozta meg – legalábbis a francia és általában a nyugati filmművészet alkotásainak alapján.

Jaroslav Stanovsky, a brnoi Masaryk Egyetem doktoranduszhallgatója rendkívül érdekes, kevéssé vizsgált és a mai napig érzékeny témát választott kutatásai tárgyául: a francia forradalom során Nyugat-Franciaországban zajló felkelés (huhogó mozgalom), majd polgárháború eseményeit kívánja jobban megismerni. A kutatás különlegességét az adja, hogy nem csupán a történeti szakmunkákat vonja be vizsgálatába, amelyek a francia történetírás eredményeit adják közre, hanem ezek mellett elsősorban a 19. század folyamán a fenti eseményekkel foglalkozó regényekre alapozza kutatását, amelyeket a közelmúlt francia irodalomtörténete „nyugati regényeknek” nevezett el. Utóbbiak száma meglepően magas, nagyjából 100 műre tehető, és számos közülük olyan széles körben ismert szerzőkhöz kötődik, mint Hugo vagy Balzac, ugyanakkor olyanok is vannak, amelyek szinte teljesen ismeretlenek a nagyközönség számára. Ezeknek a regényeknek az egyik sajátossága, amely fontos szempont a kritikai elemzés során, hogy jelentős részük elfogult valamelyik fél irányába, ennek megfelelően többségük vagy köztársaságpárti vagy rojalista, és csupán szerényebb részük tekinthető semlegesnek, objektivitásra törekvőnek. Ez az – általában nyílt – állásfoglalás annak a rendkívüli brutalitásnak az eredménye, amellyel a két fél harcolt egymás ellen a nyugat-franciaország küzdelmek során. A legvisszafogottabb becslések szerint is meghaladja a százezret az áldozatok száma, így ennek fényében nem meglepő, hogy a regények visszatérő jellemzői az állati kegyetlenség és az elállatiasodott, bestiális szereplők, amelyek a hagyományos emberek közötti harcoktól eltérően az állatvilág körébe utalják ezeket az összecsapásokat. A témaválasztás mellett szól az a tény is, hogy a jelenlévő francia kutatók hozzászólásai alapján ezek az események a mai napig élénken élnek a harcok által érintett régiókban, ezért a valóságban lezajlott események és azok fiktív művekben történő bemutatásának kapcsolata hozzájárulhat ennek a sok embert érintő traumának a feldolgozásához. Ebből a szempontból külön előnyt jelent, hogy a kutatást végző személy külföldi, hiszen így jóval kevésbé befolyásolják azok a hatások, amelyek a francia társadalomban jelen vannak ezzel az érzékeny és megosztó témával kapcsolatban.

Számos előadó foglalkozott a 18. század irodalmával és művészettörténetével. Közülük együtt érdemes megemlékezni három szegedi előadóról, Kovács Katalin egyetemi docensről és két doktoranduszáról, Molnár Lucáról és Szabolcs Enikőről, akik a felvilágosodás korának festészetével foglalkoztak előadásaikban. Vizsgálatuk középpontjába a bizonyos festők (Watteau, Greuze) művein megjelenő állatalakokat helyezték, számos érdekes és újszerű megállapítást fogalmazva meg. Molnár Luca előadásából például kiviláglott, hogy a kutyák szerepeltetése a festményeken nem csupán a kor divatja volt, de egyben fontos utalás is a képeken szereplő személyek kiemelkedő társadalmi helyzetére és gazdagságára. Szabolcs Enikő szintén a kutyamotívumoknak járt utána és egyebek mellett arra a következtetésre jutott, hogy a kutyák különböző funkciókat töltöttek be a festményeken. Gyakran csupán a kompozíció arányossága miatt szükséges kellékek voltak, más esetekben azonban szimbolikus jelentőséggel is bírtak, mint a házastársi hűség vagy a családi boldogság jelképei. Emellett bizonyos esetekben önálló személyiségekként jelentek meg, akik „saját jogon” kaptak szerepet a képeken. Kovács Katalin a Watteau festményein megjelenő majmokkal foglalkozott, amik (akik) szintén számos különböző szerepet töltöttek be, ugyanakkor kiemelt helyük volt a képeken ábrázolt állatok között, mivel nem csupán díszítő elemként bukkantak fel, hanem számos esetben az emberi gyengeségekre emlékeztettek és arra késztették a festmények megtekintőit, hogy átértékeljék a világról kialakított képüket.

 

Az előadók értékes megnyilvánulásai mellett, feltétlenül ki kell emelni a szervezők magas színvonalú és áldozatos munkáját is, ugyanis utóbbiak nem csupán a szakmai munka zavartalanságát biztosították, de számos kulturális programot is szerveztek, amelyek lehetővé tették a főként külföldiek alkotta társaságnak, hogy felfedezzék Csehország rendkívül impozáns építészeti örökségét. A nyári egyetem rendezvénysorozata és ezzel a közös szakmai munka jövőre Szlovákiában folytatódik. 

 

Bene Krisztián (Pécs, 1980) romanista, történész, a Pécsi Tudományegyetem Francia Tanszékének vezetője

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.