Keresés a honlapon:

Acta Romanica – Falusy Balázs: A francia hadsereg magyar önkéntesei a második világháborúban

 

Jelen írás a 2017. év tavaszi szemeszterében a Pécsi Tudományegyetem romanisztika alapszak francia szakirányán leadott szakdolgozatom témáját mutatja be. Miben is rejlik a téma különlegessége? A nemzeti – csakúgy, mint a nemzetközi – történelem számos olyan dolgot rejt magában, amelyhez az átlagos olvasó, illetve a történelem iránt érdeklődő kutatók hozzáférése jelentősen korlátozott. Ebből fakadóan több olyan fontos esemény marad láthatatlan a közönség számára, amelynek feltárása komoly előrelépést eredményezhet történelmi ismereteink szempontjából. A történelmi tájékozatlanság általában kétféleképpen magyarázható: vagy szándékosan maradnak eltussolva történelmünk bizonyos fejezetei, vagy források hiányában maradnak feltáratlanok. A francia hadsereg magyar önkénteseinek második világháborús részvételére az utóbbi érvényes. Bajomi Lázár Endre Tramontana, Magyar önkéntesek Franciaországban című könyvét tartjuk számon elsődleges forrásként, amely azonban még a levéltári dokumentumok fellelése és kutathatóvá válása előtt készült.

Ma viszont már hozzáférhetőek azok a hivatalos levéltári források, amelyek tartalmazzák mindazon francia idegenlégiós adatait, akik önként szegődtek a francia nagyhatalom zászlaja alá. A külföldi önkéntesekről rendelkezésre álló, magyar bontásban nem csoportosított adatokban szűréseket végezve jutottunk el a francia hadseregben lévő honfitársainkhoz, akik közel kétezer fővel képviseltették magukat. Az 1472 honfitársunkról rendelkezésre álló dokumentumok több különböző szempontú feldolgozást is lehetővé tettek volna, ezért először ki kellett jelölni a vizsgálódás fókuszát. A dolgozat struktúráját a következőképp alakítottuk: fokozatosan haladva a központi téma felé, a második világháború történését francia szemszögből mutattuk be, mígnem elértünk a francia hadsereg magyar önkénteseihez:

 

1,  Második világháború előzményeinek bemutatása – első világháború eredménye

2,  Franciaország a második világháborúban

3, A Francia légió

4, A franciaországi magyar diaszpóra és a háborús szerepvállalása 1939 és 1940-ben.

5, Statisztikai elemzés

 

Szükségesnek gondoltuk, hogy a második világháborút kiváltó okok kellően be legyenek mutatva, ahogyan az első világháború következményeit és Hitler hatalomra jutását is, ugyanis ezzel összefüggésben indult el több jelentős migrációs hullám Franciaországba. Ezt követően a francia részvétel szempontjából került bemutatásra a világháború, illetve a Francia légió, magában foglalva mind a közel kétezer magyar önkéntest. Mielőtt a statisztikai elemzésben kezdtünk volna, a franciaországi magyar diaszpóra viszonyait vettük szemügyre. Ezt követően kezdtünk a színfalak mögé nézni és mélyebbre ásni a nagyrészt ebből a közegből kikerülő magyar önkéntesek tényleges táborában.

A trianoni békeszerződés által jelzett magyar-francia érdekellentét (amely a hivatalos propagandában is megjelent a két világháború közötti franciaellenesség formájában) a korabeli magyar társadalmi egyenlőtlenségek elől menekülőket nem tartotta vissza a franciaországi munkavállalástól. A számok magukért beszélnek, mintegy 30-50 ezer magyar telepedett le Franciaország területén belül. Vajon kik voltak ezek a honfitársaink és honnan érkeztek? Milyen célból döntöttek Franciaország mellett és csatlakoztak a Francia idegenlégióhoz a második világháború idejére? Mi lett a sorsuk a kint szolgálóknak? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ és szembesülhettünk néhány meglepő ténnyel a statisztikára elemzések után. Egyértelműen kitűnik, hogy Franciaország mely területei voltak népszerűek a magyarok körében: a déli és észak-nyugati rész, amely munka és közélet szempontjából optimális megélhetést tudott biztosítani, illetve a Párizs környéki ipari régió, amely folyamatos munkaerőt igényelt, főleg egy gazdaságilag mélyponton lévő országban. A magyarok tehát feltehetőleg két okból voksolhattak a migráció, illetve a bevonulás mellett: vagy anyagi megfontolásból jobb életszínvonal és megélhetés érdekében, vagy zsidóként a diszkrimináció elől menekülve. A születési hely alapján egyértelműen meg lehet állapítani, hogy bár az ország minden pontjáról érkeztek bevándorlók Franciaországba, túlnyomó többségük Budapestről csatlakozott a migrációs hullámhoz. Amilyen impozáns számban jelentek meg az önkéntesek (beleértve a magyar részvételt is) az idegenlégióban, amely három újonnan felállított egységet is igényelt, annyira nagy véráldozatot hoztak ennek tagjai. Az 1939 és az 1940 közötti időszakban mintegy 92 000 önkéntes vesztette életét, vagy került hadifogságba, ami igen komoly veszteséget jelentett Franciaország számára. 

Kutatásunkkal a kezdő lépéseket kívántuk megtenni a téma további tanulmányozásához, mások figyelmét is felhívva erre a még csak kis részben feldolgozott történelmi forrásanyagra. Bízunk abban, hogy ennek vizsgálata további eredményeket hoz majd, ezáltal közelebb kerülve egy jelentős történelmi eseménysor részletes bemutatásához, a franciaországi magyar önkéntesek motivációinak, összetételének, szerepének, sorsának megismeréséhez.

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2017-06-20 18:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.