Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Kántor Zsolt: A zene pszichológiája – Elizabeth Hellmuth Margulis könyvéről

 

 

 

A zene pszichológiája

Elizabeth Hellmuth Margulis könyve

Pallas Athéné Könyvkiadó, 2018. Budapest, 150 oldal, 1999 forint

Fordította: Dr Lokodi Annamária(1-5) és Tóth Katalin (6-8 fejezet)

 

 Ez a szöveg már akkor elvesztette ártatlanságát, amikor a gondolata megfogant. Mondta volna róla első, főiskolai magyartanárom. A könyvpiaci trendeket ismerve és az olvasói szokásokat felmérve, a téma iránti érdeklődés nem kecsegtetett jó előjelekkel. De a könyv útjai kifürkészhetetlenek. A nyomtatott termékek még a digitális korszakban is tudnak meglepetést okozni. A mű megszületett és magyarul is kapható. Örömére az esztétika iránt érdeklődő szakembereknek. Én, mint költő, számos inspirációt merítettem a kötetből. Előre szólok. Írók, festőművészek, hang-műveszek és zeneszerzők, olvassátok el!

A könyv alkotói nem a történetiség lineáris-kronologikus felfogásából indult ki, hanem egy átfogó együttlátást feltételez korok és szemléletek között. A zenéről írni olyan, mint táncolni az építészetre.” – szól a már többeknek is tulajdonított idézet. Ennek ellenére a zenét sokan, sokféle megközelítésből próbálták meg értelmezni, különböző módszerekkel leírni. Egy ilyen, az elmúlt évtizedekben megszületett értelmezés a zenét az emberi elme remekbe szabott termékeként definiálja. Legyen szó egy kompozícióról, egy előadásról, a zenehallgatásról, a zene élvezetéről, az emberi elme korlátjai és képességei meghatározó szerepet játszanak.

S az ilyen apparátus a zenepszichológia horizontja, amely a filozófia, a zeneelmélet, a kísérleti pszichológia, az idegtudomány, az antropológia és a számítógépes modellezés területéről származó gondolatok integrálásával igyekszik választ adni arra a kérdésre, hogy milyen szerepet tölt be a zene az emberek életében. Néhány érdekes fejezetcím a kötetből: A zene biológiai eredete. A zene, mint nyelv. A zenehallgatás időbelisége. Az ember muzikalitása. A zene iránti vágy. A jövő zenéje.

Ez az exkluzív és elegáns stílusú könyv tudományos megvilágításba helyez számos, a szakmabelieket és az érdeklődő nagyközönséget egyaránt izgató kérdést: Miért szeretik az emberek a zenét? Mi motiválja őket a zenehallgatásra vagy a zenélésre? Miért képes egy zenei előadás mély érzéseket felszínre hozni, vagy éppen megtáncoltatni a közönséget?

A mű élvezete a dobhártya rezgésével kezdődik. Megmozdulnak az apró csontok. A fülben található folyadék a hajhagymákra hat. (Borzongás.) A hallóideg dolgozik. Az agykéregbe érve az információ egyesíti az akusztikus és a vizuális jeleket. Futkos a hideg a hátunkon. A dopamin felszabadul.

A legújabb okos telefonok képesek szívverést elemezni, figyelni a galvanikus bőrreakcióinkat, a verejtékmirigy aktivitását is követik, zenelejátszás közben. Az emberiség 75 százaléka ilyen készülékeket használ, így a zene még mélyebben beépül a sorsokba s a hétköznapok apró redőibe.

S a statisztikák pedig segítenek igazítani a zene-termelést a befogadói elvárásokhoz. A szeptimakkord használata például ennek a hatástörténeti kutatás sorozatnak köszönheti feltűnését és későbbi eltűnését a zenetörténetből. Lehetett tudni, milyen érzéseket vált ki, ugyanúgy, mint a moll vagy a dúr hangsorok. Az etűdök vagy a szimfóniák. A stílusok fejlődését is befolyásolta a hatásmechanizmus tudatosítása.

A zenei élmény megment lelkeket, erőt közvetít a partikularitás kulisszái közé. Mert a műveket is emberi lelkek alkotják meg, nem gépek. Bár a robotok által „kitalált” hangsorokról is vannak információk. A zenei aláfestés, a háttérrádiózás sok kreativitást közvetít. A csecsemők is képesek a különbséget felismerni különböző hangulatú zenék között, jobb kedvük lesz a harmóniák érzékelése során.

A zenehallgatás együtt jár a részvétellel, az ember nemcsak gondolkodik közben, hanem elindít egy képsort, mozgatja a fantáziáját, használja a képzeletét. A közös zenehallgatás, koncert pedig mély összehangolódáshoz vezet. Társadalmi kötődés alakul ki. Közösségi élmény. Persze a hangosság, a dinamika, az artikuláció milyensége és maguk a hangszerek és énekhangok tónusa, árnyaltsága mind örömnövelő adalék.

Volt olyan befogadó, aki a koncertről történt beszámolójában a fuvola finom játékét emelte ki, de érzékelte a légkondicionáló halk zúgását is. S ez által belekomponálta a műbe a jelenvaló világot is. Az akusztika egy külön terrénum. Befolyását több tanulmány elemzi. A zenehallgatás hatására sok mozgáskorlátozottnak javult az állapota, tehát a hangok, a dallamok és a művek gyógyító hatását sem lehet kizárni. A doktorok mellett Bach, Beethoven, Mozart, Wagner, Haydn és Bartók is köszönetet érdemel életminőségünk színvonala miatt. Sok esetben problémák megoldásai kanyarognak elő az elme járatai közül, amikor egy szép zenét fogadunk be a szívünkbe.

Mérték a természetes, emberi hang és az elénekelt szöveg hatása közötti különbséget. A Ragyogj, ragyogj kiscsillag című gyermekdal esetében, a mondott, beszélt változatánál sokkal kisebbek, rövidebbek a frekvenciák, mint a dalolt, énekelt verziónál. Az éneklésnél nagyobb az energiamennyiség és stabilabb a frekvencia rajzolata. Gazdagabb az érzés, a benyomás. (55. oldal)

Kutatás, oktatás és műélvezet egymásra talál ebben a könyvben. Van a tomus végén egy illusztrációk jegyzéke. (Az egyik illusztráció például nagyon unikális: Ütemváltások és ingadozások megfigyelése egy Chopin-mű előadása során. Az ütemezés zongoraszólók és duettek esetén. Kitetszik a diagram nyomán, hogy az intonáció megváltoztatása fokozza a kifejezőerőt.)

S a kötetet gazdag bibliográfia, név-, és tárgymutató zárja. A fordítás élvezetes és korrekt. Minden tekintetben egy okos kötetet tarthatunk a kezünkben.

 

 

 

 

  
  

Megjelent: 2020-07-28 20:00:00

 

Kántor Zsolt (1958-2023) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.