Videó

Az Archivum Roma csatorna videója




Keresés a honlapon:


Szeifert Natália: Habanero Chili - Francisco G. Haghenbeck – Frida füveskönyve

„Merj élni, meghalni bárki tud!” – Ez a mondat állt Frida Kahlo, barátnőjétől kapott kis fekete füzetében, amibe aztán éveken keresztül különleges ételek receptjeit és saját gondolatait jegyzete.

Frida füveskönyve borítóKeresve sem találnék jobb alkalmat, mint a halottak napját arra, hogy erről a füzetről írjak. Pontosabban, a Frida füveskönyve – Rejtélyek, vágyak, receptek című kötetről, amit Francisco G. Haghenbeck az e könyvecskéből származó feljegyzések alapján írt. Azért ez a körülményesség, mert maga a kis fekete füzet már nincs meg. Eltűnt az első olyan kiállítás alkalmával, ahol közszemlére került.

A halottak napja Frida Kahlo életében az egyik legfontosabb (ha nem a legfontosabb) ünnep volt. A mexikói hagyományokban alapvetően jelentős nap nála még kiemeltebbé vált attól a pillanattól kezdve, amikor diákkorában súlyos buszbalesetet szenvedett, és egyezséget kötött a Halállal.

Onnantól Keresztanyámnak hívta a lefátyolozott nő képében megjelenő végzetet, aki élete tragikus fordulópontján végül nem vitte magával – de mindketten ígéretet tettek egymásnak.

A Halál meghagyta Fridát a földi létben, Frida pedig megígérte, hogy minden halottak napján tisztességgel megemlékezik róla. Így hagyományos mexikói halotti oltárt állít neki, amin a képek, virágok mellett mindig csodálatos ételek is helyet kapnak.

Frida Kahlo - 1919. június 15.

Haghenbeck könyvéről nehezen lehet eldönteni, hogy a könyvespolcon, vagy a konyhában a szakácskönyvek között van-e a helye. Minden egyes fejezethez egy-egy illatos, fűszeres, csábító mexikói étel receptje tartozik. A regény pontos életrajzi adatokra támaszkodik, de nem nélkülözi – hogy is tehetné? – a misztikus elemeket. Frida Kahlo életét folyton át- meg átszövik a mágikus momentumok. És európai szemmel igencsak könnyű elképzelni, hogy mindez a távoli és különleges Mexikóban maga a valóság lehet.

Na persze, mi a valóság? Részemről kétség nem férhet hozzá, hogy Frida számára éppolyan valóságos volt a Halál Keresztanya és a Hírvivő, aki minden fontosabb esemény előtt fehér lovon vágtatva érkezett, mint mondjuk Trockij – hogy híres szeretői közül egyet említsek.

Frida és a Trockij-házaspár 1937. Mexikó

Számos kettősség jellemzi ennek a tüzes, latin asszonynak az életét. Megférnek nála a kommunista nézetek a misztikus hagyománnyal, a női varázserő a férfias energiával. Ahhoz, hogy azokat az embert próbáló nehézségeket át- és túlélje, amiket az évek tartogattak számára, szüksége is volt mindezekre. Legtöbb tragédiájáért azt a bizonyos régi egyezséget tette felelőssé, Halál Keresztanyja nem egyszer emlékeztette is rá: csak életet ígért, nem boldogságot.

Ha mégis meglepte olykor-olykor valami csodálatos, sosem tarthatott soká. Férje, a híres festő, Diego Rivera soha nem lett hűséges társa, bármennyire szerették egymást, ragaszkodtak, kötődtek egymáshoz. Ahogy Diegót elnézi az ember neház elképzelni, de odáig voltak érte a nők. Mert művész volt? Mert nagykanállal ette az életet? Magával ragadó kisugárzása kellett hogy legyen, ha egy életre magához tudta láncolni az öntörvényű Fridát is, aki kétszer is hozzáment feleségül.

Frida Kahlo és Diego Rivera

Diego menthetetlen csapodárságánál talán csak az érintette fájóbb ponton Fridát, hogy sohasem lehetett anya. Ezt sok híres képén meg is örökíti. A szerelem azonban lépten-nyomon megtalálta, és érdekes, hogy az egyik legnagyobb fellángolás a magyar származású Miklós Muray-val lobbant fel – már csak azért is, mert Frida apai nagyszülei is magyarok voltak. A fordítónak (Kepes János) itt köszönjük, hogy nem Nicholasként emlegeti.

Miklós Muray és Frida Kahlo

Mielőtt azonban azt gondolná bárki, hogy a Frida füveskönyve csupa szomorúság, el kell mondanom, hogy ritkán olvasható ilyen varázslatos szöveg szenvedésről és halálról. Ugyanakkor azt is le kell szögeznem, hogy ez inkább Frida Kahlo érdeme mint a szerzőé. A regény maga töredékes, és kifejezetten Frida-rajongóknak (magamat közéjük sorolom) szól. Érdemes tisztában lenni az életrajzzal, mielőtt olvasni kezdi valaki, mert így különleges, az eddigi ismereteket tovább árnyaló, meseszerű, de tényeken alapuló olvasmányban lesz része.

Végül álljon itt egy recept Fridától, aki nagyon is ismerte a főzés misztériumát.

Frida Kahlo: Önarckép majommalMexikói rizs

Egy csésze rizs, olaj, csirkehúsleves, 1 kockára vágott sárgarépa, 1 csésze borsó, szintén kis kockákra vágott krumpli, 2 közepes paradicsom, 1 darab hagyma, egy gerezd fokhagyma, só

Egy lábasban, forró vízben 10 percig áztatjuk a rizst. Ezután lecsöpögtetjük és 15 percre kitesszük a napra. Felteszünk a tűzre egy fazekat sok olajjal. Amikor az olaj már egészen forró, belerakjuk a rizst a zöldségekkel. Közeben a paradicsomot, hagymát és fokhagymát egy kevés vízzel pürésítjük. Ha a rizs kávébarnára sült, leöntjük a fölös olajat, és hozzáadjuk a darált és pépesített paradicsomot. Sóval ízesítjük. Amikor a lábasban az olaj már rotyog a paradicsomszósz tetején, hozzáöntünk két csésze csirkehúslevest, és lefedve főzzük, amíg be nem sűrűsödik.

 

Könyvadatok:

Libri Kiadó, 2012 346 oldal
Fordította: Kepes János
ISBN: 978 963 310 1247

  
  

Megjelent: 2014-08-06 12:40:20

 

Szeifert Natália (Zirc, 1979) író, költő, szerkesztő

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.