VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Kántor Zsolt: A válogatás összese – Báger Gusztáv: Napharang
A válogatás összese Báger Gusztáv: Napharang Válogatott és új versek, Széphalom, 234 oldal, 2900 Ft. 2018.
A ma már beérkezettnek minősülő Báger Gusztáv rangja és jelentősége kétségbevonhatatlan. Kortársaira, befogadóira azzal gyakorolt költészettörténetileg is regisztrálható hatást, hogy beszédaktusával felülemelkedett az uralkodó olvasási normákon. Még akkor is, ha a két kőtáblává hasadt, magyar kánon éles „fogai” között kellett tartózkodnia jó darabig, de ez tünetértékű egy nyelvi virtuóz számára, hisz a szöveg-köztiségből jutott a kánon-közbe. Így mára már közel került az elfogadottak listáján az élmezőnyhöz, ez vitathatatlan. A kérdés csak az, sikerült-e válogatott verseit jól megcsinálnia? Valóban ezek lennének a legjobb opusok? Érdemes ezért az életműre egy összefoglaló pillantást vetni. S kitérni a legújabb versek üdítő másságára, meglepően friss erudíciójú distanciájuk elevenségére. A Napharang tömény, sűrű szójáték. Kompakt késztermék. Kifejezi a hagyomány és a ráépülő eltérni, másnak lenni érzet finom veretességét, rezonanciáját. A Nap: éltető ereje miatt kiemelkedő kulturális és teológiai-filozófiai jelentőséggel bír. A központjában történő magfúzió miatt a plazmafizika és a részecske-dinamika alapvető metaforaként használja. Így a világ szemében egy abszolútum. Aminek a haranggal való összekapcsolása egy fontos jeladás. A mindenség sorsa nemcsak a véletlenek összjátékán múlik, hanem egy természetfeletti szándék vezérli, kongatja a dolgok rendjét, derűjét. A díszletek, a bolygók és a történelmek nagy tablóját egy kéz működteti. Ez végigvonul minden köteten, cikluson, versen, ez a hit, ez az eszme. Így fogja organikus egységbe a szerző pályáját az elv, mely szerint a világ teremtett. S az Örökkévaló szeretete adta az energiát ehhez a struktúrához. A harang ütéssel megszólaltatott idiofon hangszer, legfontosabb szerepe az egyházban van. Anyaga leggyakrabban fém, elsősorban bronz, de lehet kerámia vagy üveg is, illetve a fémek közül az acél vagy keményvas. Öblös, üreges teste a mai európai változataiban leginkább felfordított kehelyre, tulipánra emlékeztet, más tájakon, más történelmi korokban lehet ettől eltérő, pl. cukorsüveg- vagy méhkas formájú. Mindig a zárt végénél függesztik fel, és a nyílása pereménél megütve szólaltatják meg. Ez is a Báger-féle nyelvhasználat egyik allegóriája. Hiszen a tartalmi elemek mellett nála a hangzás, nemcsak a figyelemfelkeltés eszköze, hanem értékszempont, amely felnyitja az olvasó szemét, felébreszti álmából a tradíciót. Báger a régi kötetkompozíciókat átrendezte, átszerkesztette. A sorrendek másképp alakultak, s ez jót tett a könyvnek. Egy teljesen új entitás jött létre így. Új szemszög. Az időrend, mint szervezőelv, azért megmaradt. Időbeli tömbök mentén szerveződtek a ciklusok, de egy csoporton belül vegyesen helyezkednek el az adott korszak különböző köteteiből kiválasztott darabok. A Földrengésben az első ciklus, amelyben az 1995-2005 közötti időszak terméséből válogatott. Az első vers a Prológus, a Tűnő ajtók kötetből való, de az Álom, a második opus az Iker-képek kötetből lett kimetszve. A harmadik vers, a Chianti-hegy már a Vízrajz könyvéből került be. Így váltakoznak a kötetcímek és verscímek, egy teljesen új kontextust teremtve. Más a hatás, mint anno! A jelentésmező kisugárzása így erősebb. Ki lettek szakítva az eredeti helyükből, új helyre kerülvén, másként nyújtóznak szerte, megmaradt gyökereik. A második rész a Hold és Föld között. Még mindig ugyanabban az idősávban, mint az első. Ebben már az Időtáv mollban című kötetből is van három kitűnő darab. (Misztérium, Halottak napja, és a Hold és Föld között.) A hajdani emlékezetes pillanatok visszaköszönnek újraolvasáskor. A befogadó újraírja magának, fejben s lélekben a titkot. Jó érzés a rekonstruált katarzist átélni Bágerrel. Új értékeket fedez fel az olvasói szív és az érzékeny tudat. A második nagy tömb a 3.-11.. ciklus, a 2005-2015 közötti verseket tartalmazza. A részek címei a harmadik ciklustól kezve a tizenegyedikig: Őrtorony, Éjjeli repülés, Lomb-alagút, Lélegző kenyér, Öltöző, Agora, Erővonalak, Fogság, Exit. A harmadik nagy tömb a 12.-15. ciklus, a 2015-2018 közötti szövegek tárháza. A fejezetek főcímei: Szindbáb-napló, Rajzó rejtjelek, Sodrás, Napharang. Tehát három pályaszakasz. A szerkesztői utószó nagyon hasznosan megadja a szerző fő témaköreit. „Közélet, álmok, gyermekkor, párkapcsolat, hit-kérdések.” E sokrétű oeuvre újabb formát kapott. Egy áttetsző szerkezet hálózati pontjain vannak elhelyezve a főbb kijelentések. Izgalmas munka lehetett rakosgatni, mérlegre tenni a könnyebb és súlyosabb szövegeket. Megtalálni mindennek a helyét. Úgy tűnik, igényes, jól átgondolt és sűrű anyag keletkezett. Az új versek adják a legnagyobb áldást és meglepetést. Sok, nagyon jó vers. Megunhatatlan és frappáns beszédek: filozófiák. „A beszédesség beszédes. Kisodorja a mondanivaló szélére az értékes, éles kavicsokat. A hallgatás lehetősége föl sem merül. Szeretem.” (Elhallgattathatatlan) S mindez egy zöldséges hölgy kapcsán tudódik ki. Fantasztikus. Invenciózus stratégiája Bágernek, hogy miközben a legmindennapibb nyelvhasználat szintaxisát prezentálja, a legváratlanabb pillanatokban is olyan szemantikai váltásokat tud megtenni, melyek teljesen feldúlták nyelvének elvárt vagy feltételezett egyszerűségét. És színessé, üdítővé tették a korpuszt. Az Erdő színtiszta metaforák egymásba játszása. „Egy ideig úgy tűnt, prózaversként klasszifikálódik a látható lét, de közben valami erő rímbe szedte a teremtményeket.” Ez másnak nem juthat eszébe, csak Báger Gusztávnak. Annyira precíz és természetes, ugyanakkor leleményes. S magából a nyelvből veszi az anyagot is, meg a témát is. A Szólítás a másik csillogó gyöngyszem. „Ami egész, csak rész: külön-külön. Egy-egy tapadók-kagyló, száradó iszap díszíti foszló poggyászodat. Elkószált magányod csípd fülön, légy te jövődből itt maradt lelet. Létvégedre tégy szólító jelet!” S a darab egy orbitális mottót tartogat számunkra Tandoritól. „Amit megőrzöl, eltékozoltad.” Bágernél a nyelv organizmusát megahatározza az észlelés, a gondolkodás rendje. A létszemlélet és világtapasztalat rögtön „beszédként” jelenik meg a retinán és az elme menóráján is. A véleményből kép lesz. A gondolatból fény és dallam. A Juhász Ferenc-emlékvers, a JF Redivivus erről szól. „Most, amikor a világpohár színültig teli, ki éli újra izzó szavaink eggyéolvadását? A számtalan számbavételét, a több ezer oldalnyi lelőhelyet. Melyik oldal tárja fel?” Az Egy csepp víz Orbán Ottót idézve ad választ sokunk dilemmájára. „Kifolyik a tettből a fény, ecsettálak mélyén szárad. Egy csepp víz a sárga temperára, hogy feljöjjön a Nap. A felhők alakváltó gondolatok. Mint egy alvó vulkán, a tudat készenlétben, hogy rárontson a témára a beszéd folyama.” Ez a formaérzék, ami nem tanítható meg, csak öröklődik talán. Vagy egyenesen Isten helyezi egyes emberek elméjébe. Ez a finom arányérzék vezeti Báger gondolatait úgy, hogy végül mindig újat tud mondani, még akkor is,ha nem akar. A beszéd nyelve és a megértés nyelve nála harmóniában él. „Lesétáltam a Dunához. Másik partja várt ott. Egy maradandó mód, a Logoszba mártott.” (Maradandó mód) És az Önkínzás, ének zárlata is telitalálat. Sőt több! Átfogó kép, ami felszabadítja az olvasói fantáziát a továbbgondolásra. „A tenni akarás a logikát abálja. Anyaga felpuhul, lötyög a formán a tartalom. A gyógyuláshoz kicsit meg kellene halni.” Van benne spiritusz. A Pünkösdi párbeszéd bizonyítja. „Egy másik lét van ébredőben? Lelkünk lakója Ő? A teljessé válás reménye, szív-mélyi tűzerő. Miért engedte el kezünket? S miért került elő?” S szintén a szellemi embereknek szól a Zsoltár. „Szívből ömlő mézbor, csillagfény éjfélkor. Föllobbanó szövétnek. Kiapadhatatlan hő a belső Napban. Legyőzhetetlen Élet.” És megannyi apró ötlet, zseniális, virtuóz mondat! „Távkapcsolók népe vagyunk.” (Hogy nem), S a közgazdász is kiszól a szövegből: „Bedobni pénz, kivenni valami. Hol a gondoltság mostanában?” (Hogy nem) „Üvegláng elfolyás. Ahogy az ember kitapintja nyelvét. Megvan-e a beszéd a szájban? Nem ette meg a téboly? A globális káosz.” (Szőlőtő) A válogatott kötet kiállta a próbát. Nemcsak azért, mert jól szemelte ki a legerősebb verseket, hanem mert szinte mindent a legmegfelelőbb helyre emelt be. A Báger-féle beszédmód kristály alakzat. Áthatja csillogásával a szövegkörnyezetet és magát a gondolkodást is megújítja, mintegy ízt kölcsönözve a fogalmaknak. Még mindig van min rácsodálkozni Báger Gusztáv költői életművén.
Megjelent: 2018-11-01 10:03:03
|
