Videó

Vállalkozásuk az élet – Szávai Géza és Szávai Ilona 

Az Erdély TV videója




Keresés a honlapon:


Szabó P. Katalin: A Filozófiai Intézet Kossuth Klubban tartott könyvbemutatójáról

 

A Filozófiai Intézet Kossuth Klubban tartott könyvbemutatójáról

Kedden a Kossuth Klubban részt vehettünk az MTA Filozófia Intézet könyvbemutatóján.

 

A Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650)című kötet bemutatójára tulajdonképpen csak az esemény első fele szorítkozott, melynek keretében Jelenits István Széchenyi-díjas piarista szerzetes atya nagy szakértelemmel ismertette a L'Harmattan által kiadott munka egyes fejezeteit, azoknak nemcsak az előnyeire, de a hiányosságaira is aprólékosan kitérve. Jelenits atya ismertetésének legfőbb mondanivalója az az axióma volt, hogy hasznos lenne újragondolni a képet, amit a felvilágosodás alakított ki az antikvitás-középkor-reneszánsz viszonyáról. Bevezetőjében abból indult ki, hogy “a tudományos elnevezések is meghaladottá válhatnak”, és hogy némely szemlélet kifejezetten “igazságtalan” is lehet. A kötet szerzői közül Görföl Tibor, Cseke Ákos, Hargittay Emil és Horkay Hörcher Ferenc a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatói, míg Fabiny Tibor a Károli Gáspár Református Egyetem professzora.

A bemutató második részének kerekasztal beszélgetését az Akadémia rendes tagja Horkay Hörcher Ferenc vezette, a résztvevők Ács Pál irodalomtörténész, Boros Gábor Széchenyi-díjas filozófustörténész és Marosi Ernő Széchenyi-díjas művészettörténészakadémikusok voltak. A beszélgetés keretében sor került egy-egy tézis megalkotására a reneszánsz fogalmáról és arról, hogy mennyiben és miért nem tartható tovább a reneszánsznak mint történeti kategóriának a használata. A diskurzusban többször is történt utalás Jelenits atya reneszánsszal kapcsolatos, a bemutató során elhangzott megállapításaira, s olyan más reneszánszkutatók állításaira is, mint Jacob Christoph Burckhardt, vagy John Monfasani. A párbeszédek, egymás gondolataihoz való hozzászólások nemcsak emiatt mozgattak nagy háttértudást, hanem az olyan utalások miatt is, melyek “az utolsó skolasztikus” Gabriel Biel, vagy Janus Pannonius, Dante, Babits, de akár Francisco Suárez munkásságát felidéző vélemények miatt is.

A beszélgetés elején Marosi leszögezte, hogy a reneszánsz kezdetben egy “műértő tudást” jelentett a művészettörténetben, majd több olyan hagyományra is kitért, melyek ma már egyértelműen nem követhetők (mint például, ma már nem gondoljuk, hogy a különböző művészetek képesek egymást “megvilágítani”, vagy hogy “magyaráznák egymást”). Ács szükségesnek tartotta annak tisztázást, hogy egy fogalom megkérdőjelezése egyértelműen nem egy korszak létezésének a kétségbe vonását jelenti, “a reneszánsz értéktelített része továbbra is meghatározó”. Boros Gábor egyik nagyon izgalmas meglátása a kérdéssel kapcsolatban az volt, hogy minden csupán “megkonstruálás, választások, döntések” kérdése a bölcsészettudományban. Idővel a különböző metaforák veszítenek életszerűségükből, a mai kor embere már nem érzi sajátjának a reneszánsz újjászületésének élményét.

Míg a bemutató első felében Jelenits atya egy a tőle megszokott módon világosan követhető előadást tartott a reneszánsszal (és a kötettel) kapcsolatban, addig a beszélgetés esetében egy problémaközpontú és meghatározott kérdéseket körüljáró kommunikációt hallhattunk. Mennyire alkalmazható terminus technicus ma a reneszánsz? Művészettörténeti, irodalomtörténeti, filozófiaitörténeti kategória a saját diszciplináris határai között? Kiállhatunk-e egy leíró történeti reneszánsz fogalom mellett? Beszélhetünk-e a különböző történeti területeken sajátosan ilyen kategóriáról?

A bemutató nemcsak azért volt nagy élmény, mert sok információhoz juthattunk megbízható forrásból a reneszánsszal kapcsolatban, hanem azért is, mert szórakoztató és izgalmas kérdéseket boncolgató beszélgetést hallhattunk. Azt hiszem, nem csak én gondoltam úgy a zárszó elhangzása után, hogy csak egyetlen hiba volt vele: úgy éreztük, túl hamar lett vége.

 

Fejezetek a kora modern esztétikai gondolkodás történetéből (1450–1650), Szerk. Horkay Hörcher Ferenc, L'Harmattan, Budapest, 2014.

  
  

Megjelent: 2014-08-03 12:50:11

 

Szabó P. Katalin (1988, Kaposvár)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.