VideóAz Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója Keresés a honlapon: |
Marik Álmos: Szintézisben – Paul Celannal (Kántás Balázs: Nyelv / Rács / Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez)
Szintézisben – Paul Celannal
Kántás Balázs: Nyelv / Rács / Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez
Kántás Balázs a 2013-as könyvhét alkalmából megjelent, a szerző eddigi Celan-kutatásait összegző terjedelmes tanulmánykötete tíz hosszabb fejezetből, önállóan is olvasható nagytanulmányból áll össze. Koncepciója szerint különböző irányokból igyekszik megközelíteni a szerző költészetét, részben irodalomelméleti, részben pedig líratörténeti szempontból elemezve Celan bizonyos közismert és kevésbé ismert verseit. Három jelentősebb Magyarországon publikált tanulmánykötet, Bacsó Béla A szó árnyéka, Kiss Noémi Határhelyzetek és Bartók Imre A sérült élet poétikája című munkái után – habár maga Kántás Balázs az elmúlt években számos apróbb tanulmány- és esszékötetet publikált Paul Celan költészetéről, ezzel prominens fejezetekkel gyarapítva a magyarországi recepciót – talán ez az elmúlt két évtized legjelentékenyebb magyar nyelven közreadott irodalomtudományi munkája, mely a második világháború utáni európai líra talán legjelentősebb szerzőjének költészetével foglalkozik. A kötet első tanulmánya, a Paul Celan Meridián-beszéde mint művészetelméleti manifesztum Paul Celan Meridián-beszédének szövegközeli inteepretációjára tesz kísérletet, elsősorban művészetelméleti manifesztumként olvasva azt, az irodalom és az esztétika határterületein vizsgálódva. A második, A közvetlenség illúziója címet viselő (korábban önálló kisebb tanulmánykönyvben, majd kibővítve kismonográfia formájában is publikált) fejezet a medialitással, a közvetítettség és közvetlenség problémájának jelenlétével foglalkozik Paul Celan költészetén belül, feltételezve, hogy Celan lírája megkísérli megkerülve az emberi nyelv felettes tartalmak kifejezésére immár alkalmatlan médiumát, megteremtve saját, tértől és időtől független (költői) valóságát. A harmadik fejezet, a Komor ég alatt a szép (korábban aprócska könyv formájában ugyancsak publikált szöveg) esztétikai nézőpontból tesz kísérletet bizonyos Celan-versek újraolvasására, a költő esetlegesen körülhatárolható szépségeszményét megragadva. A negyedik szöveg, az Elbeszélő poézis című tanulmány a narrativitás, az elbeszélés és elbeszélhetőség jelenlétére, illetve annak hiányára reflektál a szerző korai és későbbi líráján belül. Az ötödik, egy celani neologizmust címéül kölcsönző Jelentésvadászat (korábban azonos címen rövid füzet formájában ugyancsak publikált) című tanulmány a celani líra bizonyos szokatlan szóösszetételeinek lehetséges jelentéseit vizsgálja, a költői életmű egyfajta szószintű keresztmetszetét tárva az olvasó elé, eljutva addig a frappáns következtetésig, hogy a szokatlan költői neologizmusok mintegy Weöres Sándor nyomán akár afféle egyszavas versekként is olvashatók. A hatodik tanulmány Paul Celan magyarországi recepciójának bizonyos összefüggéseit kutatja, illetve esetleges Celan-hatásokat kísérel meg kimutatni a kortárs magyar líra középnemzedéke három prominens alkotójának, G. István László, Jász Attila és Schein Gábor költészetében. A hetedik tanulmányszöveg, A Holokauszt tapasztalata és a zsidó identitás ellentmondásai (korábban Hamuból poézis cím alatt önálló tanulmányfüzetben ugyancsak publikálva) a Celan-lírában határozottan megragadható Holokauszt-élménnyel, illetve az életmű bizonyos darabjaiból kirajzolódni látszó zsidó identitás ellentmondásaival kapcsolatos kérdésekre keresi a választ. A Megváltatlanul is megváltva című, nyolcadik tanulmány Paul Celan istenképét kutatva teológiai aspektusból tesz kísérletet az életmű bizonyos releváns darabjainak értelmezésére. A kilencedik tanulmány, A vers fordíthatóságának vizsgálata egyszerre esszéisztikus és teoretikus írás, mely Paul Celan Fonálnapok – Fadensonnen kezdetű versét inkább csak ürügyül, „orvosi lóként” használja annak vizsgálatára, milyen mértékben fordíthatóak az irodalmi szövegek adott forrásnyelvről adott célnyelvre, s voltaképpen mi is az, ami a fordítás során szükségszerűen elvész a szövegből. A kötet záró fejezete, Az őrület esztétikája című tanulmány Paul Celan kései, immár súlyos mentális betegségektől terhelt állapotban írott, olykor „értelmezhetetlen” verseiben kutatja az őrületet, a delíriumot, mint esztétikumképző tényezőt. A költő itt már túllép mindenen, kilép mindenből, megelőlegezve az önmagából való kilépést – a későbbi öngyilkosságot is. A tanulmányokhoz függelékként csatlakozik Paul Celan részletes életrajza, illetve a további tájékozódást segítendő, a költő életművét elemző szakirodalmi tételek válogatott nemzetközi (elsősorban angol, német és francia nyelvű) bibliográfiája. Az alapvetően hermeneutikai szemléletből kiinduló tanulmányok igyekeznek minél változatosabb képest festeni Paul Celan lírájáról, s a hazai Celan-filológia által már feltárt összefüggések összegzésén túl a legfrissebb nemzetközi szakirodalmi tételekre hivatkozva minél több új filológiai tényre és interpretációs lehetőségre reflektálni. Bár Kántás szintetikus munkája első olvasásra afféle klasszikus értelemben vett tematikus tanulmánykötetnek látszik, s nem titkoltan több, korábban folyóiratokban és kisebb könyvekben önállóan is publikált, bár némely helyen kissé átdolgozott tanulmányokból áll össze, az elemzések szervesen illeszkednek egymásba, reflektálnak egymásra, ezáltal elmozdulva az irodalomtudományi nagymonográfia irányába. Kétségtelenül szintetizálnak egy meglehetősen hosszú kutatási folyamatot, a bőséges recepciótörténeti hivatkozásokon és összefoglalásokon túl pedig kétségkívül új perspektívákat is felvetnek. Bár talán szerencsésebb lett volna, ha a szerző korábban nem részletekben, olykor miniatűr könyvek formájában adja közre Celan-tanulmányait, hanem rögtön egy nagyobb tanulmánygyűjtemény formájában, a korábban publikált kisterjedelmű könyvek és a Nyelv / Rács / Törés fejezetei közötti egyezések és különbségek olvasása által bepillantást nyerhetünk a kutatás hátterébe, alakulástörténetébe is. Nem tudhatjuk persze előre, e könyv vajon a lezárása, vagy csupán egy nagyobb állomása egy több évre visszanyúló líratörténeti kutatási folyamatnak. A magyarországi Celan-recepciót e tanulmánygyűjtemény kétségtelenül eredeti szempontokkal és érdekes, helyenként ugyanakkor (talán éppen a további kutatás lehetőségét szem előtt tartva is) kifejtetlenül hagyott felvetésekkel gazdagítja. Fontos állomása egy magyar nyelvterületen viszonylag kevéssé ismert és elemzett, ugyanakkor nemzetközi viszonylatban óriási irodalomtörténeti jelentőséggel bíró költő hazai értelmezési hagyományának, s a tanulmánykötet / monográfia további jelentősége talán éppen abban (is) állhat, hogy végre magyar kontextusban is (újra) Paul Celan interpretációs szempontból szinte kimeríthetetlen költészetére irányítja az értelmezők figyelmét.
(Budapest, Fiatal Írók Szövetsége, 280 oldal, 2200 Ft)
Kántás Balázs Nyelv / Rács / Törés – Közelítések Paul Celan költészetéhez című tanulmánykötetében megjelent és egyéb, a témához kapcsolódó tanulmányainak bibliográfiája és online elérhetősége 1. Paul Celan költészetének magyar recepciójának áttekintése, valamint lehetséges hatása a kortárs magyar középnemzedék lírájára pp. 1-20. A tanulmányt a Folyó online irodalmi folyóirat közölte. (2013)
2. Párbeszéd a holtakkal: Kísérlet Paul Celan Halálfúga című versének szövegközeli olvasatára pp. 1-10. URL: http://www.folyo-irat.hu/mellekvizek/tanulmanyok/635-kantas-balazs-parbeszed-a-holtakkal
3. Médiumokat megkerülve: Paul Celan költészete és a medialitás pp. 1-80.
4. Költészet és zene: Paul Celan három megzenésített versének elemzése pp. 1-13. URL: http://kurazsifolyoirat.hu/index.php/kezdolap/toprengo/978-koelteszet-es-zene.html
5. Jelentésvadászat: Paul Celan szokatlan szóösszetételeinek vizsgálata pp. 1-27. URL:http://www.folyo-irat.hu/mellekvizek/tanulmanyok/580-kantas-balazs-jelentesvadaszat
6. A Holokauszt tapasztalata és a zsidó identitás ellentmondásai Paul Celan költészetében pp. 1-25.
7. A dialogicitás esztétikája - Kommentár Paul Celan Atemkristall című versciklusához I. pp. 1-20. URL: http://www.jozsefattilakor.hu/translates.php?tid=139&mid=700&prl=1
8. A dialogicitás esztétikája - Kommentár Paul Celan Atemkristall című versciklusához II. pp. 1-20. URL: http://www.jozsefattilakor.hu/translates.php?tid=140&mid=700&prl=1
9. A dialogicitás esztétikája - Kommentár Paul Celan Atemkristall című versciklusához III. pp. 1-20. URL: http://www.jozsefattilakor.hu/translates.php?tid=141&mid=700&prl=1
10. The Illusion of Immediacy: Medial Aspects of Paul Celan's Poetry A tanulmány a Műfordítók Egyesületének honlapján olvasható. (2012) URL: http://muforditok.hu/translates.php?tid=85&mid=413
11. Lost Words: An Essay on Translatability in the Mirror of Paul Celan’s Poetry pp. 1-20. URL: http://muforditok.hu/translates.php?tid=90&mid=413
12. Elbeszélő poézis: Tanulmány Paul Celanról pp. 1-14. URL: http://muforditok.hu/translates.php?tid=65&mid=413
13. Az őrület esztétikája: Paul Celan kései versei és a delírium, illetve a neutrum tere ELSŐ SZÁZAD 3:(3) pp. 1-18. (2012) URL: http://elsoszazad.elte.hu/kantas-balazs-az-orulet-esztetikaja/
14. Az írás médiuma Paul Celannál pp. 1-5. URL: http://muforditok.hu/translates.php?tid=66&mid=413
15. Paul Celan Meridián című beszéde mint művészetelméleti manifesztum ELSŐ SZÁZAD 4: pp. 1-18. (2012) URL: http://elsoszazad.elte.hu/kantas-balazs-paul-celan-meridian/
Megjelent: 2015-10-15 16:00:00
|
