Keresés a honlapon:

Sárhajó Humán Iroda alkotói köre: A láncos madár röpte – Ványai Fehér József: A láncos madár

 

 

 

A láncos madár röpte

Ványai Fehér József: A láncos madár. Hungarovox Kiadó, 2021

 

A láncos madár c. verskötetről szóló beszámolókból a Sárhajó Humán Iroda Alapítvány (SHIA) kulturális munkatársai szemléznek, illetve szerepel itt három vers is az anyagból. Megszólal Csontos Márta költő, író, és Kaiser László felelős kiadó, irodalmár.

 

– Belső tájakra, metafizikai kérdésekhez kalauzol a Békés megyei Gyomaendrődön élő, évtizedeken át újságíróként is tevékenykedő Ványai Fehér József új kötete – mutatja be a kiadványt Kaiser László felelős kiadó, a Hungarovox vezetője. – Költői életművének nagy merítése ez a jól szerkesztett könyv, a jellegzetes, egyszerre kötött és szabad formájú, gazdag szókincsű, hol archaizáló, hol hétköznapi versbeszédben íródott művek elsősorban meditációk, a személyességet is vállalva szembenézések önmagunk és a lét lehetőségeivel, az élet szomorúságaival és nagyszerűségével. „A világ magába fordul,/S felmagzik lombtalan bánat” – rögzíti erőt adó gyönyörűséggel, majd a vállalt kötöttségek szabadságával ad vigaszt és feladatot gyarló s mégis morális mivoltunknak: „Gondolatnak csinál sátort/A szellem, a láncos madár.”

Ugyanezen gondolatkörhöz tartozik a Hamvas Béla emlékének ajánlott költemény.

 

Újra a lugasban

 

Ha az élet nem fér bele,

Magába ránt a történet,

Idegen alomból haza

Ténfereg a végzet, a vágy.

 

Csontszáraz-öregen mégis,

Felülről nézek le rátok,

Oltalomért megfizettem,

Kicsapásért hálálkodom.

 

Uram, saját sátánt tartok,

Lugasom, poklom a méhes,

Örök züllésem lekötöz,

Nyugtalanság lesz halálom.

 

A szerzőről tudni lehet, hogy a nyolcvanas évek vége óta szerepel irodalmi folyóiratokban, rendszerváltás hajnalán Csontos János mutatta be a miskolci napjaink „Rajzás” rovatában, Hatvani Dániel pedig „Költőavatás” címmel a Napórában. Sárhajók című verskötetét Prágai Tamás szerkesztette, Szondi György adta ki a Napkútnál. A feloldott bűbáj című verskötetét Kovács Attila Zoltán gondozta, felelős kiadó Turcsány Péter volt a Kráternél. 2001 és 2004 között (Sárhajó címmel, Hajdú Józseffel közösen) irodalmi periodikát adott ki, amelynek tíz száma jelent meg.

Szakmai elismerései: a Magyar Napló szociográfiai pályázatának (Önképünk az ezredfordulón) és a PoLíSz Csengey-pályázatának díjazottja. 2017-ben a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány Előretolt Helyőrség Íróakadémia novellapályázatán második helyezést ér el. 2020-ban szerepelt a PIM „Köszönjük, Magyarország!” programjában, írását díjazták a „Karantének” pályázaton. Tizennégy éve a Magyar Írószövetség tagja, négy éve a Magyar Nemzeti Írószövetségé is.

A láncos madár a Hungarovox Kiadónál látott napvilágot, a felső borítón Baji Miklós Zoltán képzőművész alkotása, hátul Kállai-Tóth Anett fotója a könyv szerzőjéről. A kiadvány megjelenését a Sárhajó Humán Iroda Alapítvány segítette, melynek tevékenységét a Nemzeti Együttműködési Alap támogatja. Belül olvashatjuk, hogy a Hungarovox Kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Nyomda: Vareg Hungary Kft., felelős vezető: Egyed Márton.

A láncos madár hét fejezetből állt össze, az elsőben erős a biblikus hatás, de az ószövetségi és újszövetségi képek – hol erősebben, hol a háttérben fel-felvillanva – végigvonulnak a művön. A második és a harmadik fejezetből kisejlik, hogy a költő személyes gyászfeldolgozáson esik át, de nem csúszik át érzelgősségbe, ami előnyére válik. A negyedik és ötödik fejezet arról győz meg, hogy itt alapvetően mégiscsak egy posztmodern alkotóról van szó, aki bár igyekszik túllépni a kor divatos áramlatain, de kibújni önmaga bőréből nem tud, és talán nem is akar, mert tisztában van vele, hogy lehetetlenség. Az utolsó két fejezetben érezni némi szociografikusi ihletettséget, megbolondítva enyhe filozófiával, de éppen csak annyival, amennyitől a vers még vers marad.

 

Nietzsche a valóságshow-ban

 

Elérhetetlen és homályos,

Mint egy álcázott remekmű,

Amely puszta létével metsz

És alakít, változtat át.

 

Akit a visszatartott mozgás

Fojtott lendülete marasztal

És visz tovább, végül elül

(Vak kotlós az éjszakában).

 

Észre sem veszi, de köréje

Épül a rend, lehetőséget

Ad, de nem vezet el sehová.

 

Rá hivatkozik majd a rendszer,

„Veszedelmes általmenőre”,

Ki borzad az „útonlételtől”.

 

Csontos Márta Búvópatakban megjelent recenziójában úgy vélte, hogy Ványai Fehér József népi gyökerei nyilvánvalóan megfogalmazódnak a kötetben, a többi ciklusban (Bálnák az égen, Pusztamély, Kétéltű emberek) A táj-tér-sors konglomerátumában láthatjuk, a népies irányzat még mindig él, a költő szemléletmódjának elemei tudatos alkalmazást jelentenek. A Bálnák az égen talán a legalkalmasabb ciklus arra, hogy képet kapjunk a költő gyermek-és ifjúkoráról. A szülők és a környezet karakterizálása megmutatja, milyen volt az élet a Kádár-korszakban. Tényeken alapuló személyes élmények szövik át a verssorokat. Az Apám járgányai életkép a család életének mindennapjairól, a Hetven karácsonya a szocialista ünneplés pillanatképeit vonultatja fel. Ha többet akarunk tudni Ványai Fehér József gyermekkoráról és a körülmények okozta helyzetek alakulásáról, ezt a verset feltétlenül el kell olvasnunk. (…fenyőünnepnek hívták a/Suli karácsonyi diákbálját, bár nem tiltották be teljesen Jézuskát/Sem az angyalokkal, ezért vártuk) Különösen közel állnak hozzám a korszakot megjelenítő élmények, valamilyen formában jómagam is részese voltam azoknak a történeteknek, melyek ezekben a versekben, valamiféle kollázs-technikával rajzolnak autentikus képet a 60-as, 70-es évekről. A falusi életképek mellet a városi élet egyszerű polgárának életmódjáról is képet kapunk a Szociográfia című versből. „Fenn a lyukban is ember él,/Negyedik emelet, balra…[…]Harminckilenc négyzetméter,/Asztalon döglött parízer…[…]Zene szól, hallgat az Isten”

Jellegzetes hangulatú rövid vers a ciklusból:

 

Ellobban a Nap

 

Naponta futok.

A centrumba készülök.

Kiégett malom mellett

Visz utam,

Tüdőm falához szétrágott múlt

Szemcséi tapadnak.

Köhögnöm kell,

Érzem, nálam nagyobb erő

Lebegteti a finomlisztet.

Harang ringatja az időt,

Rajta babonás tisztelet

Ül.

Már itt ólálkodik az este,

Valaki (valami) mindent

Beáraz.

Ellobban a Nap, ránk

Digitális pókháló

Települ.

 

A láncos madár c. verskötet, illetve alkotójának egyik bemutatkozása a Békéscsabai Jókai Színház Sík Ferencről elnevezett színpadán esett meg. Itt Kiss László, a Bárka szerkesztője azt kérdezte Ványai Fehér Józseftől, hogy a „láncos madár” szóképpel mit akart kifejezni? A megszólított erre azt felelte: „hirtelenjében eldönteni sem tudom, hogy most akkor ez metafora vagy allegória-e, de talán nem is ez a lényeges... Sokkal inkább azt az igényt, óhajt szerettem volna vele kifejezni, hogy a mindenkori magyar szellemi élet legyen szabad, független”.

 

Sárhajó Humán Iroda alkotói köre

 

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-06-13 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.