Videó

A Törzsasztal Szabó Zoltán Attilával csatorna videója




Keresés a honlapon:


Partnereink:

KUK (kuk.hu)

 

Magvető (kiadok.lira.hu)

 

DOSZ (www.dosz.hu)

 

Kántor Zsolt: Életen kívüli lét / Mozgósított szövet – Ozsváth Zsuzsa: Előző részek

 

 

 

 

Életen kívüli lét

Mozgósított szövet

Ozsváth Zsuzsa: Előző részek



A valóság nem külső vagy belső, nem elvi vagy kezdeti, nem lehetőségi vagy tényleges, hanem mindezeket megelőzően voltaképpeni. Schelling szavával azt mondhatjuk: unvordenklich, előre-el- nem-gondolt, tehát nem gondolható el saját magán kívülről.” Ez a citátum illene talán a legjobban Ozsváth Zsuzsa könyvébe, ha nekem dedikálná. Gondoltam, amikor végigolvastam az Előző részeket. Az olvasás, az én esetemben, permanensen tovább akart lépni saját reprezentációs kapacitásán, érzi, hogy a debanalizálás sikeres.

Hogy lehet hinni széttárt karoknak, honnan

Tudható, hogy ölel vagy vállat von.

Honnan ember és meddig állat, azt a jó ég se tudja,

De egy állat tanácsát kérni nem szégyen.

Hisz hol van már ettől az ember, igen, nem,

Fekete, fehér, minden merő árnyalat.

Kezdetben vala a halvány derengés.

(40 + nap)

A nagyműveltségű Márton László, aki sokak számára etalon, nekem az Árnyas főutca-regény miatt, vállalta a nagyváradi Ozsváth Zsuzsa1 bemutatását anno, a Litera.hu-n. Ebből idézve azonnal éles és artisztikus képet kapunk a polihisztor-gyanús költőről.

„Felvetődik a kérdés: milyennek mutatkozik Nagyvárad az összmagyar kulturális palettán? Milyenek az esélyei, hogy egy újabb Ady Endre keltető helye legyen, amely a Hortobágy poétáját arra ösztökéli, hogy Bakonynak nézze Párizst?

Ozsváth Zsuzsa még bőven huszonéves, de már évek óta folyamatosan publikál. Verseit – úgy veszem észre – legtöbbször mozgalmas jelenetekre építi. Ilyenkor a vers tulajdonképpeni tétje az, hogy a lírai hős utolérje a szituációt. Mire ez sikerül neki, eljutottunk az olvasásban a szöveg lezárásáig. Az angyal átlép a verscímből a versszövegbe, és mindjárt az első sorban betöri az ablakot. Nem ő a költemény hőse, hanem a beszélő, aki megszólítja önmagát, de az odafordulás aktusához kell az angyali agresszió. Egy másik versben a világ besárgítására kerül sor: ez engem, személyes okokból, Walther von der Vogelweidének arra a versére emlékeztet, amelyben a középkori költő a színekkel együtt a magánhangzókat is eltünteti a világból, illetve a versbeszédből. Prózáját (nem Waltherét, hanem Zsuzsáét) egyelőre többirányúnak látom.”

Kovács András Ferenc, a költészet abszolút értékeinek tudója (KAF) fogalmazta meg róla: „Vízmosások, enteriőrök, premier plánok, tört panorámák, beláthatatlan helyek, helyzetek, hiányok, tárgytalan életek. Érkeznek látomások, állomások jönnek-mennek, a menetszél zúg, cúg van az írás és a hegy-élek rajzolatában, részvétlen részvét, az átmenetek már közelítenek és távolítanak egyben, – mindenkit, bárkit, istent, embert és lelkes állatot. Mert vannak még, miként ég, föld, pokol.”

„Az Előző részek tartalmában szétszaggatott idő van. A pillanatoknak a tartama tágul: hosszan kitartott hangok, visszafojtott, aprózott roppanások, közöttes csendek, nyílt tekintetek. Csupán hallgatni kell, s meghallani. Csak megfigyelni ezt-azt, látni kell: a lét nyelvét sajátként megtanulni, folyvást és mindig újra látni mindent. Csak bámuldozni, nézni, s néha szólni – az szép, és jó is, mert olyan veszendő, hogy majdnem maradandó, szinte öröklét.”

Igen. Népmese-parafrázisok. Borges-féle, horrorisztikus metaforikusság jellemzi. Ő volna tán a nő-Petri (Ítélni eleveneket), kicsit lágyítva Simon Mártonnal, aki a mentora volt. (A két stílus hatott egymásra.) „Csak olybá lesz, mintha nem volna.” Írja. És valóban. Meglepő szintagmák követnek rom-, és maradék-allegóriákat.

„Most azt várja, mikor jön vissza, és próbálja megfejteni, hogy talán lehet valami ártatlan a menthetetlen körülmények által nem-tisztességessé vált helyzet ellenére is. Hogy lehetne-e mégis mindezek ellenére olyan az egész, egyszerű, vad és értékes, mint a természet.”2

  Az alkotás és a befogadás egyaránt el-sajátítás, melynek során a mű viszonyrendszerében a tudat önmagából való kilépése, önmagától való elkülönböződése és önmagához való visszatérése zajlik. Az elsajátító tudat a műben, mint komplex viszonyrendszerben önmagával találja szembe magát. Ozsváth Zsuzsa tudja ezt és tudatosan alakítja a nyelv Henry James-féle mintázatát. Nagyon ügyes.

Életen kívüli lét. A recenzió címe. A recenzens élményét hivatott felfedni e kompakt mű (kötet) kapcsán.



Ozsváth Zsuzsa: Előző részek, Fiatal Írók Szövetsége, 2020, 45 oldal, 1900 Ft

 

1 Ozsváth Zsuzsa 1992-ben született Nagyváradon. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet-grafika szakán végzett. Az írás mellett színházzal, festészettel és fotózással is foglalkozik. A Fiatal Írók Szövetségének tagja. Részt vesz az Élő Várad Mozgalom projektjeiben. 2016-ban Kinde Annamária-díjat kapott.

 

2 Ártatlanság. (Ez köteten kívüli idézet. De nagyon illene a könyvbe. (Litera.hu – ból.)

 

 

 

  
  
 

Kántor Zsolt (1958) költő, író, szerkesztő, pedagógus

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.