VideóAz M5 videója Keresés a honlapon: |
Kántor Zsolt: A gondolkodás ír (Rugási Gyula: Léten túli etika)
A gondolkodás ír Rugási Gyula: Léten túli etika,
Gond-Cura Alapítvány, Budapest, Gutenberg tér könyvek, 2015.324 oldal, 2700 forint A kötet az impozáns, tipográfiailag rendkívül exkluzív Gutenberg Tér sorozat darabja. A barna kötetborító alján a megszokott Brueghel rajz, az egymásnak háttal, törökülésben olvasgató manócskák, egy-egy méretes kötettel a kezeikben. Ebben a sorozatban jelent meg sok nevezetes, elhíresült mű. (Bradley: Shakespeare tragikus jellemei, Kunszt György: Nihil és ámen, Hannah Arendt: A sivatag és az oázisok, Vajda Mihály: Mesék Napnyugatról, Jacques Derrida: Az idő adománya, Walter Benjamin: A műkritika fogalma a német romantikában). Emmanuel Levinas áll a középpontban és az etika. Mélyebbre ás, mint a megszokott elemzések. Szélesebb kontextus-medret vájt a témának, mint amibe a nézetek önmaguk kényelmesen elhelyezkednek. Túlcsordul a műfaji határokon Logikus okfejtés és tisztán követhető levezetések. Mintha a trigonometria tételeit a kvantumfizika terminológiájával ötvözné egy nem alanyi költő. Remekbe szabott textusok, amelyek összeállnak egyetlen, tematikus tömbbé. Rugási úgy mutatja be a saját Levinas-olvasatát, hogy számot ad a Levinas-szakirodalom legmeghatározóbb állításairól. Tudatában van annak, hogy értelmezése „ki van téve az időjárás – a történelem, a kultúra, a kánon, a körötte folyó elméleti diskurzus és az utána létrejövő művek – viszontagságainak.”[1] Szerzőnk tehát az olvasót viszi oda a szöveg értelméhez[2], elkíséri a befogadót a legrejtettebb szöveg-zugokba is, hogy el ne tévedjen. Ez a háziasító tendencia tudja garantálni az olvasás sikerét. Két ciklusra tagolódik és 4 tanulmány található a könyvecskében. Az első tanulmány egyben a kötet első, nagy ciklusa: a címadó Léten túli etika. A prefilozófiáé a főszerep az első kilenc oldalon. Azután a az Eleától Lükopoliszig című fejezet jön, majd az „Asszimetriák”. Természetesen szó esik Isten és a filozófia kapcsolatáról. Majd Az egyidejűség rendje következik és A messiási kor etikája. Végül az Excursus: „Túl az emlékezeten.” A második rész, A levinasi morál genealógiájához, három tanulmányt foglal magába. A törvény kapujában a Galata levél 2.15-5.26) exegézise. Utána a Berlin, 1913. Ősz következik. Egy Rosenzweig-levél margójára alcímmel. Végül a Jövőbe menekülő Nap. (Egy Walter Benjámin-töredék értelmezése.) Rugási egészen sajátos stílusa egyfajta szimbiózisra utal, melynek eredményeképpen a hozott és az eleve készen kapott tudásformák s az újonnan „felfedezett” gondolkodási struktúrák egymásba tagozódnak. Az otthonosságnak és az idegenségnek ez a keveredése – a hátrahagyott és a megszerzett kulturális paradigmák palimpszesztikus egymásba szövődése – teremti meg Rugási szövegeinek magas szintű rétegzettségét. „Jog és morál szövevényes világában az idő különleges szerepet tölt be. S ez a szerep döntően különbözik mind a természettudományok, mind pedig a metafizika időfelfogásától. Eszerint a morál világa egyfajta saját idővel rendelkezik, amely a filozófiai tradíció meghatározó végesség-koncepciójához képest primordiális jellegű, hiszen a saját idő minősítés arra utal, hogy a temporalitás a morál szelleméből áll elő s nem megfordítva. Mindenesetre ahhoz, hogy mindez kellően demonstrálható legyen, a töredék szerzőjének nem egy, hanem két világ felfedezésére van szüksége. Az egyik ezek közül a bibliai kinyilatkoztatás mindensége, a másik viszont az örök kinyilatkoztatás előtti, vagyis a mitológia univerzuma.” (275. oldal) A most-ban szemléljük a nem mostot. Mint elmúltat. És ez az észlelés jelenként tudja megvilágítani az emlékeket. A másikért érzett felelősség elháríthatatlan. Az öntudatot a Másik közeledése ébreszti fel. A szavak és a viszonyok egy irányba mutatnak, valami féle Gondolat vagy Lény felé, aki a Legfőbb Létező és státusza a kinyilatkoztatás Istenét idézi. Igen, a Biblia Messiása szól Általa. A szerző kimozdul a „kíváncsi filológus” és a „műélvező” kényelmes pozíciójából, ahogy Kierkegaard is megtette ezt annak idején, és a megtérés tesúvá =(héberül), metanoia= (ógörögül) szemüvegén keresztül lát. S ez a krisztusi átjáró (Jézus Krisztus megváltó – engesztelő munkájába vetett hit) örökérvényű egyidejűsége, ami a könyv éltető dünamisza (ereje).
[1] Dúll Kata: A lovak ereje. A JAK műfordítói tábor naplója. Prae. 2015. 06. 22. Internet. (Kappanyos András szavait idézi) [2] Schleiermacher szavai befogadásról és a műfordításról.
Megjelent: 2015-07-16 16:00:00
|
