Videó

A Vadász Erdész csatornáról




Keresés a honlapon:


Bak Rita kritikája Ványai Fehér József: Doktor Keserű széttépi a Ricsét és a Mobilt című kötetéről

 

 

 

 

Ványai Fehér József: Doktor Keserű széttépi a Ricsét és a Mobilt – a hetvenes évek szipusai és törtetői

 

A novelláskötet a Napkút Kiadó Próza sorozatában jelent meg a Kalota Művészeti Alapítvány és a Napkút Kiadó gondozásában 2023-ban.

A könyv 17 novellát tartalmaz.

A kötet szerzője Ványai Fehér József író, költő, újságíró, a Magyar Írószövetség és a Magyar Nemzeti Írószövetség tagja. A r endszerváltás óta publikál folyóiratokban. Szerzőként ez a tizennegyedik könyve.

A könyv a Kádár-korszakba röpíti vissza az olvasót, ahol a főhősök sokszor szembekerülnek a hatalommal, tanúi lehetünk a vidéki elit játszmáinak, valamint annak, a fiatalok hogyan próbálnak feljebb kerülni a ranglétrán.

A novellák egyes szám első személyben íródtak, egy fiatal főiskolai hallgató szemszögéből látjuk az eseményeket.

A novellák szereplőit a szerző így jellemzi: „A hetvenes-nyolcvanas években voltunk fiatalok, csövesek és digók, kisz-tagok és lázadók, diszkódisznók és nihilista rockerek, mobilisták és ricsések, karrierista párttagok és társadalmon kívüliek. „

Az iskolai intézmények majd mindegyike megjelenik a novellákban, az óvoda, a középiskolai kollégium, a főiskola, majd a katonaság mint intézmény, végül a vidéki szerkesztőség.

A Jaja című novellában egy óvodai nevelő teljes elzüllését olvashatjuk, fia , igaz, Pestre menekül, de ott sem találja meg a helyét, mert vidéki fiúként néznek rá.

A könyv címe az első novella címe is egyben.

Doktor Keserű egy videki főiskola megkeseredett főiskolai tanárjának a neve, aki elkeseredésében meg akarja akadályozni, hogy egyes tanulók sikerrel végezhessenek és diplomát kaphassanak a felsőoktatási intézményben.

Doktor Keserű József előélete számomra talány, egyszer csak ott volt a mezőváradi campuson, és világnézetet tanított. Egyik lábára erőteljesen sántított, botját úgy használta, mint valami kommunista Mózes a varázsvesszejét. Hadonászott vele, s a lépcsőn úgy kopogott, mintha a pokol kapuját akarná bezúzni.”

Egy kisvárosi főiskola hatami viszonyait, hierarchikus felépítését, a diákok életét a hetvenes években, öltözködésüket, attitűdjeiket, életvitelüket jeleníti meg a szerző ebben a novellában, ahogy más novellákban is.

Az iskolai életen belül a kollégiumot is jellemzi az író a Falfirka a Martos Flórában című novellájában, ahol a nevelőtanárok, kollégiumi alkalmazottak hierarchikus viszonyait, csicskázásait, hatalmi játszmáit igyekszik felmutatni, a zsarolásokat, alázásokat, hatalmaskodásokat, esetleg még a testi fenyítéseket is.

Nem kizárólag a vidéki életet jellemzi Ványai Fehér, hanem a a rendszerváltozás előtti Budapest viszonyait és azt, hogy a vidéki fiatalok hogyan tudtak érvényesülni, ha Budapesten szerették volna megvetni a lábukat. Az akkori vidéki fiatalok nagy részét a vidéktől való elszakadás jellemezte, az agrárvilágnak való tudatos hátat fordítás, a paraszti gyökerek eltépésének vágya. A vidéki fiatalok egy része polgárosulni akart, akik aztán- ha Budapesten már megvetették a lábukat- mélyen lenézték a vidéki ismerőseiket.

A második novella, A sárgarigó egy vidéki fiatal vidéki asszimilációjának történetét meséli el sikeresen.

Budapest nem fogadta be könnyen a vidékit, a beköltözést, letelepedést az adminisztráció is nehezítette. Aki vidékről jött, öt évig nem vehetett saját lakást a fővárosban, nem lehetett itt állandó lakcíme. Más kérdés, hogy nem is 16 tehette ezt a bevándorló, a rózsadombi ingatlanárakat nem a Szabolcsból feljött segédmunkás zsebéhez szabták, de a békásmegyeri panelt sem.”

A főhős albérletkeresését, a vidéktől való elszakadást, a folyamatos ambivalencia-érzést jól érzékelteti a második novella.

Bizonyos elbeszélésekben az egyes szám első személyben író elbeszélő az alábbi sorokkal ( is) jellemzi magát, mely egyben magyarázza a novelláskötet címválasztását is.:” A falon a P. Mobil és a Beatrice plakátjai lógtak, melyeket még a művelődési ház előtti vitrinből loptam ki. A háború előtti időkből örökölt, öreg ruhásszekrény tetején a könyveim sorakoztak; olvasni szerettem, bár mezőgazdasági tanulmányaim nem engedték, hogy igazán elmélyüljek a történelemben és az irodalomban. „

A főhős érzéseit, gondolatait érzékletesen fejezi ki az alábbi részlet: „ Hányingerem volt a kádárista közélettől, a  magukat elitnek képzelő pártmunkásokból, a  függetlenített szakszervezetisekből, a  vadászok birkapörköltjéből és a híg gulyásból, a mindig jobban értesült tanácselnökökből és a meghasonlott vébétitkárokból, az egészből, mindenből. „

A novella végére betekintést kaphatunk abba, hogyan beszélik rá a főhőst, hogy lépjen be a hadseregbe.

Emellett egyfajta írói hitvallást is olvashatunk a novellában: „A seregből leszerelve végképp elhatároztam, hogy író leszek. Vagy költő. Vagy mindkettő. Rosszmájú (vagy csak őszinte?) kritikusaim szerint egyik sem lettem – de ez egy másik kérdés, most nem erről akarok beszélni. (Való igaz, „a költő” Ady Endre, „az író” pedig Móricz Zsigmond. Vagy Krúdy Gyula és még páran. A többi csak töltelék, még akkor is, ha szellemi.”

Az Erika a Cirkálónál című novellában olvashatunk a vidéki szerkesztőségek működéséről a hatalmi viszonyaik alakulásáról és arról, hogy csömörlenek meg nagyon rövid idő alatt a fiatal költő-és írópalánták a kulturális közélettől.

Volt szerelmeinek is emléket állít az író , például a Mi közös Balog Zsuzsához című novellában. „Zsú tulajdonképpen tényleg jó nő, aki mindig is megbolondította a férfiakat, s még mindig nem itta annyira totálra magát, hogy a bájait végleg elveszítse. „ Egy valamikor bájos hölgy, aki alkoholista lett, a szerző vele való kapcsolatát írja le az elbeszélés.

A vidéki viszonyok ábrázolásához egy fiktív kisváros, Ködmönös nevét használja az író, a Ködmönösben való érvényesülést jellemzi, mely egyben egy magyarországi kisváros felsővezetésének praktikáit, vezetőinek érvényesülési machinációit írja le. A kisvárosi hatalmi viszonyokat és az állások le- illetve elosztását jól jellemzi az alábbi részlet: „Elege lett a helyi közélet posványából, ahol a postamester lánya bérelt hlyen ücsörgött a tanácsháza titkárságán, az áfész-elnök fia pedig húsz éve képesítés nélkül tanított az általános iskolában. „

A körülmények nem változtak, sok vidéki városban ma is ez a helyzet.

A vidéki kisváros kallódó fiataljai több novellában is feltűnnek, a főhősök életszerű leírása, öltözködésük, attitűdjeik, világnézetük, életmódjuk jellemzése több novella tárgya, így a Dzsidzsi címűjé is. „… a hetvenes évek elején. Ide ekkor ért az ifjúsági szubkultúra, a huliganizmus mint divat és jelenség, a lázadó fiataloknak (ahogy a pártközpontokban fogalmaztak) hosszú hajuk volt, és trapéznadrágot hordtak.”

A novellák között egy bulgáriai nyaralást leírásai is helyet kap, nagy divat volt ez a hetvenes-nyolcvanas években. A Go to Bulgaria! című novella humorosan ábrázolja a bulgáriai nyaralást.

 

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a novellafüzér jól ábrázolja a hetvenes- nyolcvanas évek viszonyait, a fiatalok, kamaszok, vidéki tanárok, téesz-tagok, helyi vezetők helyezkedéseit, karrierútjait. Betekintést enged a budapesti valóságba is.

A novellák hangulatteremtő képessége, a jellemek ábrázolása kidolgozott, a párbeszédek jól fel építettek és néhol humorosak.

Az elbeszélések elolvasása után beleláthatunk a vidéki kisvárosok hatalmi viszonyaiba, nyomon követhetjük a fiatalok útkeresését, az intézményekben jelenlévő hierarchikus viszonyokat.

 

Ványai Fehér József: Doktor Keserű széttépi a Ricsét és a Mobilt, Kalota Művészeti Alapítvány és Napkút Kiadó, 2023

 

 

 

 

 

  
  

Megjelent: 2024-02-14 20:00:00

 

Bak Rita (1974, Budapest) költő

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője.

 

Ványai Fehér József (Dévaványa, 1959)

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.