Keresés a honlapon:

Bittner Mónika: Érzelmi viszályok fagypont körül – Kim Kooseul: Szerelem nulla fokon

 

 

 

Érzelmi viszályok fagypont körül

 

 

Kim Kooseul verseskötete az AB-Art Kiadó gondozásában jelent meg a Lyra omnis sorozat 26. részeként. A pozsonyi alapítású cég neve hazánkban még keveseknek cseng ismerősen, de remélhetőleg ez változik, mert évek óta kifejezetten izgalmas sorozatokkal jelentkeznek. A Lyra omnis olyan költők műveit mutatja be, akikkel máshol nem találkozhatunk. Végre egy bevállalós világirodalmi gyűjtemény, amely amellett, hogy olvasóit a költészet igencsak járatlan útjaira invitálja, a külső megjelenésre is nagy figyelmet fordít. Letisztult, művészi arculat jellemzi a sorozatot, mely Fábián István grafikai szerkesztő munkáját dicséri.

Kim Kooseul dél-koreai költő verseskötetében a kelet-ázsiai kultúra és nyugati klasszikus költészet talál egymásra. Az elgondolás, hogy ez a két távoli világ találkozzon a versekben, nem éppen kockázat nélküli, hiszen a kelet és a nyugat számottevő különbsége jóval túllép a földrajzi kérdéseken. Nem egyszerűen arról van szó, hogy e kérdéskörben másféle gondolkodással, szokásokkal és az ebből adódó kulturális különbségekkel lesz dolgunk, sokkal inkább arról, hogy a kelet-ázsiai világnézet elég sok szempontból tökéletesen a fordítottja a mienknek. Azokat a társadalmi együttéléshez kapcsolódó értékeket, amelyeket a nyugati világ fontosnak tart, a kelet-ázsiai régióban gyakran figyelmen kívül hagyják; így a társadalmi egyenlőtlenséget vagy a meghatározott alá-fölé rendeltségi viszonyokat sem tartják problémásnak, amivel nekünk nehéz azonosulni.

Ha csak a költészetre szűkítjük le ezeket a különbségeket, a legfeltűnőbb talán a különös formai elemek és a szokatlan tartalom. A nyugati költészetben kedvelt lelki válságok, érzelmi krízisek leírása a dél-koreai versekből hiányoznak, sőt – a kelet-ázsiai irodalom futólagos tanulmányozása után – az az érzésem, hogy teljeséggel elképzelhetetlenek.

Kooseul Szerelem nulla fokon című kötete így abból a szempontból is érdekes lehet, hogy egy alapvetően maszkulin és kollektivista térség nőnemű költője mennyire akar megfelelni szülőföldje elvárásainak és milyen mértékben próbál kitörni a dél-koreai, hagyományos irodalmi formákból. Kooseul egyébként mind a kelet-ázsiai, mind a nyugati területen járatos, a Hyupsunk Egyetem professzor emeritája angol irodalomból szerzett doktori fokozatot, így valamennyire indokoltnak tűnhet a rendhagyó világirodalmi találkozó. Mindent összevetve azt gondolom, örvendetes, hogy Kooseul nem hallgatott Rudyard Kiplingre és összehozta a kelet és nyugat irodalmi randevúját, habár a versek színvonala nem mindig egyenletes és nem minden szövegalkotási eljárás működik ebben a kevert műfajban. Az intertextuális játékokban például egyáltalán nem világos a poétikai szándék. A Laforgue-tól című versben megjelenik Eliot, Baudelaire, Dante, maga Laforgue is, de csak annyira, hogy nevük említésre kerül a munkájuk egy-egy jellemzőjével, valamint játékba hozza T. S. Eliot Átokföldje művét, ám a szövegkapcsolatban a műfaji utalást vagy az alakmásolást csak halvány nyomokban lehet felfedezni. A keleti versekre jellemző sokat sejtető mondatok és a bonyolult gondolatok szinte végletekig leegyszerűsítése hangsúlyosan jelen van („Túl sok a beszéd / A közönséges világról. / Akik vakon hisznek a lélek változatosságában, / Mondják, nekik kell verset kell írniuk”), de igazából nem tudja megidézni sem a versbéli alakokat, sem a költészetükre jellemző stílust. A Tűnődések a földalattiból – Dosztojevszkij nyomán nyilvánvaló hommage-vers, ám ha nem ez lenne a címe, nehezen jönnék rá, hogy mire utal. „Mindenki boldog halálról álmodik; / Nemes halált halni annyi mint / Nyugodt életet élni.” Valamiféle célzást érzek Camus-re, de lehet, hogy véletlen a „boldog halál” miatt. Az értelmezést nem könnyíti meg a központozás zavaros használata, és sajnos Dosztojevszkij hangja sem jelenik meg semmiféle formában.

A természeti képekről szóló verseknél viszont szép egyveleget alkot a keleti lírai megjelenés a nyugati versekben kedvelt analitikus leírásokkal. A Növényi szerelemben nyilvánul meg a legszemléletesebben ez az ötvözet: „Tudod, mi az a növényi szerelem? Kérdezem. / Olyan, mint a kissé törékeny és beteges szerelem, ugye? / A lány elvörösödött, akadozva válaszolt a váratlan kérdésre.”

A Trombita folyondárok című versben ezen felül meglepően bátor utalásokat olvashatunk Philomela-ról, akinek tragikus története rendkívül felkavaró. Kooseul ötlete, hogy a trombitafolyondárral adjon keretet a görög átváltozástörténetnek, egészen szenzációs, az viszont kár, hogy a magyar fordításban Philomela csalogánnyá változott. A szinonimák könnyelmű kezelése e területen az ornitológusnak talán nem okoz álmatlan éjszakákat, az irodalmárok viszont búsonganak, mert „a fülemile énekének magyarázattya” van.

A kötetbe került néhány közhelyekben bővelkedő mű, mint például a Versírás „Verset írni / Annyi mint hosszan bámulni / A legrejtettebb sebhelyet,”. Költői ars poetica tekintetében jóval magasabb szinthez vagyunk szokva. Vagy Az élet az című versben megfogalmazott nem túl mély gondolatok, ami szerint „Az élet az / Egy másik én / Szorosan ölelem mellkasomhoz / Derűsen bámulom magam / Mint aki először néz a világba / Ez olyas valami amitől lelked / Másik részét felismerheted”.

A művek címei között vannak kifejezetten figyelemfelkeltőek: Az ABC visszanyert ideje, A félszáraz makréla-csuka, A vágyakozás szárítóhangjai vagy A mosoda mérséklése. Amikor verseskönyv kerül a kezembe, mindig az az első, hogy megnézem a tartalomjegyzéket, most sem volt másként. Azonban az említett verscímek már annyira extrémek voltak – a tartalomról nem is szólva – hogy megkerestem az eredeti verziót. Szerencsém volt, mert Kooseul angolul jelentette meg a verseket. A koreai verzióba fordítóprogrammal sem vágtam volna bele, lévén az irodalmi műveknél a fordítás messze nem a szavak más nyelven való leírása, a szójátékok megjelenítése fordítói tapasztalat – és az adott ország beható kulturális ismerete – nélkül lehetetlen (vagy legalábbis bizarr eredményhez vezet). Moderation of the Laundry címmel jelent meg az angol kötetben egy kifejezetten szép, kontemplatív leírás a szélben száradó ruhákról. Véleményem szerint Kim Kooseul egyik legsikerültebb verse, ami nálunk A mosoda mérséklése címmel jelent meg. Mosodáról szó sincs, a magyar verzióban sem, teszem hozzá: szerencsére. A magyar változatban a mondanivalótól kissé idegen „ellenállás” és „feszültség” szavak kerültek, ezek mondjuk alkalmasak a fordításra vonatkozó lelkiállapotom kifejezésére, a vers hangulatának visszaadására azonban nem megfelelőek. A vágyakozás szárító hangjai címmel megjelent verset nem találtam meg angolul, pedig őszintén kíváncsi vagyok arra, hogy mi lehet az eredeti. Tartalmát tekintve egyébként szintén egy finom, kontemplatív lírát sikerült agyonvágni.

A hibákat leszámítva a Szerelem nulla fokon kötet versei alkalmasak arra, hogy közelebb kerüljünk a kelet-ázsiai költészethez. A művek nagy részének értelmezéséhez és ezzel együtt a teljesebb befogadásukhoz tényleg minimális ismeretre van szükség a dél-koreai költészetről.

 

 

Kim Kooseul: Szerelem nulla fokon. AB-Art Kiadó, Budapest, 2023.

 

 

Megosztás

Megosztás

Megjelent: 2023-07-27 20:00:00

 

Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.