Videó

Az Országút – művészet, tudomány, közélet csatorna videója




Keresés a honlapon:


Bene Adrián: Más mesék tején – Meseország mindenkié. Kritika

 

 

 

 

 

 

Más mesék tején1

(Meseország mindenkié. Bölecz Lilla rajzaival. Labrisz Leszbikus Egyesület, 2020)

 

 

Ha az olvasó figyelemmel kíséri a magyarországi sajtót, a megjelenést követő héten bizonyosan értesült a Meseország mindenkié című könyvről. Írók, politikusok, szakmai szervezetek, celebek és trollok vívnak ádáz harcot egy gyönyörű mesekönyv miatt. Mindeközben a legfrissebb felmérések szerint a magyarországi felnőtt lakosság 53%-a szinte sohasem vesz könyvet a kezébe. Ilyen közegben bármely olvasmány csak mérsékelten érhet el hatást, lehet mérhető módon hasznos vagy káros. Ennek ellenére hirtelen sokezren érezték veszélyben az új nemzedékek nemi identitását, amelyet állítólag az LMBT propagandát közvetítő Meseország mindenkié meséi könnyen formálhatnak, mintegy kötelezően követendő mintát adva a gyerekeknek. Nyilvánvalóan az 53%-ba tartozók rémültek így meg, hiszen nem sok tapasztalatuk van a mesék, az irodalom működéséről, és vélhetően a kötettel sem volt bátorságuk testközelből megismerkedni. Ellenkező esetben észlelték volna, hogy a mesék többségében nincs meleg szereplő, sőt a társadalmi nemi szerepek (gender) kérdésessége, a feminista témák is csak néhány mesében vannak jelen. A politikai-ideológiai indíttatású kormányzati és egyéb „nemzeti-(keresztény)” közszereplők által élesztgetett kultúrharc ezek szerint új fokozatba váltott: a gyermekbántalmazás vagy a nárcisztikus partnerek áldozatai, a szegények, az idősek, az örökbe fogadók és fogadottak, a fogyatékossággal élő emberek, a többségtől (a „normálistól”) bármiben eltérők mind a gonosz háttérhatalom szekértolói, ne csodálkozzanak, ha diszkriminálják őket.

 

A gyerekek számára a világ sokszínűségét felmutató mesék a bűnös nyugaton évtizedes múltra tekintenek vissza, ami bizony valóban elősegítheti a másság elfogadását, az alapvető emberi jogok érvényesülését. Ez volt a bevallott célja a Labrisz Leszbikus Egyesület projektjének is, amikor egy évvel ezelőtt alternatív meseíró pályázatot hirdetett. A pályamunkákból válogatták a szerkesztők a megjelent kötet anyagát. (A felelős szerkesztő Nagy Boldizsár, a szerkesztés azonban csapatmunka volt, amelynek résztvevői Rédai Dorottya, Borgos Anna és Lőrincz Noémi.) Ezek egészülnek ki olyan felkért szerzők írásaival, mint Tompa Andrea, Csehy Zoltán, Molnár Krisztina Rita, Kiss Judit Ágnes, Lakatos István, Finy Petra. A mesék klasszikus mesék újraírásai, esetleg előzményei vagy folytatásai, amelyek szereplői valamilyen kisebbséghez tartoznak. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt mesékhez foglalkozásterveket is készített az EJHA (Emberi Jogi Nevelők Hálózata) közös csapata – név szerint: Botzheim György, Lőrincz Noémi, Sztanka Mónika –, amely digitális formában szabadon elérhető: http://ejha-halozat.hu/index.php/2020/09/25/foglalkozastervek-meseorszag-mindenkie/. A pedagógiai munkában biblioterápiás szövegként alkalmazható mesék természetesen otthoni felolvasásra vagy önálló olvasásra ugyanúgy alkalmasak, nem kell hozzájuk szakmai felkészültség.

 

Nem mindegy viszont, hogy melyik mesét milyen korosztálynak adjuk a kezébe, és ilyen szempontból a kötet vegyes képet mutat. A szerkesztők szándéka szerint részben óvodások, részben kisiskolások számára készült a könyv, de a mesék nincsenek célcsoport szerint csoportosítva, nem olvashatunk erre vonatkozó szakmai ajánlást az egyes meséknél. Ráadásul néhány mese talán inkább felső tagozatos gyerekek számára befogadható, sőt, megkockáztatom, hogy van a kötetben olyan – kétségtelenül igényes, jól megformált – darab, amit elsősorban a felnőtt irodalomkedvelők fognak értékelni. Ez a fajta sokszínűség lehet zavaró, mindenesetre elképzelhető lett volna életkori ajánlás alapján a szövegek csoportosítása.

 

A másik szempont, ami alapján nagy szóródást mutatnak a szövegek, a nyelvi megformáltság irodalmisága illetve igényes köznyelvi vagy ifjúsági/gyermeknyelvi jellege. Molnár Krisztina Rita és Tompa Andrea művei nyelvileg az irodalmi regisztert képviselik, Tóth B. Juditnál, Horváth Noémi Rebekánál, Kertész Edinánál, Efinél (Kovács Brigitta) meg-megjelenik a gyermeki látásmód és nyelvhasználat. A hagyományos mesei fordulatok, népi mesélői hang erőteljesen jelen van néhány darabban (Tompa Andrea: Vaslaci), másokban nem jellemző (Ruff Orsolya: A nagy Alfredo), a hangnemet tekintve a személytelen történetmesélés mellett gyakran találkozunk szomorú, érzelmes vagy éppen humoros-vidám hangütéssel.

 

A felhasznált történetsémát más és más módon újítják meg a szerzők. Gangl Eszter meséjében Hófehérke helyett a barna bőrű Avarbarna a főhősnő, akinek özvegy édesapja tör a vesztére, mert bosszantja lánya fiús viselkedése. Avarbarna az eredetihez hasonlóan a vadász jóindulatának köszönheti életét, viszont nem törpéknél, hanem a hét szövőlánynál talál menedékre. Jancsi és Juliska történetének előzményeként Lakatos István egy gyermekét elvesztett, elmagányosodott, a társadalomból kirekesztett, de eredendően szeretettel és gondoskodással teli asszonyként mutatja be a boszorkányt. Harka Sára „koldus és királyfi” történetében Kincső és Karola, két lány szerepel; Kincsőnek az apja Meggyesvárad polgármestere, ahol a társadalmi egyenlőtlenségek egyre szembeötlőbbek, Karola ezt saját bőrén érzi, egy nyomortanyán élve beteg édesanyjával és testvéreivel. Más mesékben alkoholista és/vagy bántalmazó szülők, mostohák jelennek meg mai díszletek között, vagy éppen a generációk közötti kapcsolat, az öregedés megélése A nagy Alfredoban, esetleg a testi másság Kasza Kriszta kedves meséjében (Trivadar, a háromfülű nyúl).

 

És igen, vannak mesehősök, akik nem igazán tudnak azonosulni a biológiai nemükhöz társított társadalmi szerepelvárásokkal, pont, ahogyan ez az életben is sokakkal így van. Avarbarna mellett Gimesi Dóra Óriásölő Margaretje és Pengő Edit Az elrabolt királykisasszony, Szűcs Edit Az őzike agancsa című meséjének hősei ezt testesítik meg. Néhány mesében pedig megjelenik a saját neméhez vonzódó hős, mint Batbaján, a roma fiú, vagy Csehy Zoltán verses meséjének szereplői. Meseország mostantól az övék is.

 

 

1 A szöveg párhuzamosan megjelenik a vajdasági FüVÉSz portálon.

 

 

 

  
  

Megjelent: 2020-10-03 08:00:00

 

Bene Adrián (Pécs, 1977) irodalomtörténész, filozófus

A Holdkatlan Szépirodalmi és Művészeti Folyóirat szerkesztője, az Acta Romanica rovat vezetője. Főszerkesztő-helyettes. 

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.