Videó


Újdonságaink




Keresés a honlapon:




Partnereink:

Kultúra & Kritika – A PPKE BTK Esztétika Tanszékének kritikai portálja

 

Magvető Kiadó

 

Doktoranduszok Országos Szövetsége – Irodalomtudományi Osztály

jooble.org

 

Cserenkó Gábor: Ez az egész hangulat kérdése - Bakos Miklós képei a Fonóban

 

Ez az egész hangulat kérdése

- Bakos Miklós képei a Fonóban

 

Arcképrezsim – fényképmoly „ címmel látható, Bakos Miklós fotográfus legújabb tárlata november 8-tól a Fonó Budai Zeneházban. A művésszel ebből az alkalomból beszélgettünk.

A kiállítás címe idézet. Jól tudom ezt?

Igen, a cím a Bizottság együttes egyik dalából van. Meghatározó volt számomra ugyanis a hetvenes évek vége, a nyolcvanas évek, sokat fotóztam abban az időszakban. Tulajdonképpen hangulatjelentések ezek. A mostani kiállításon szereplő fotók egy része arcképeimből – innen a rezsim -, a másik felét pedig molyolásaimból, kedvenc témáimból válogattam. Ezekből áll össze a képeim világa.

Egyedi, sajátos szemlélet jellemzi ezt a világot. Honnan ez a látásmód?

Talán a nagyapámtól, Piri Kálmántól, aki festőművész volt. Engem azonban kezdettől fogva a fotózás izgatott, de az egész biztos, hogy tőle örököltem egyfajta látásmódot, ami miatt mások számára is érthetővé válnak a képeim.

Manapság már könnyen elérhetővé vált, hogy bárki fotókat készíthessen, akár egy mobiltelefonnal is. Ez mennyire nehezíti meg a fotógráfusok helyzetét?

Nem igazán. Az, hogy mostanában többen fotóznak az jó. Legyen már színes az a paletta, aki tud, az mutassa is meg, persze. De tudjon. A sokszínűség jó, de fontos a hozzáértés, fontos a minőség, persze itt elsősorban nem a technikaira gondolok. Fontos, hogy legyen benne valami, amitől jónak mondható a kép, adjon egyfajta pluszt. Nehéz ezt megfogalmazni, csinálni kell.

A tárlat másik részét képező „molyolós” fotók a digitális technikának felelnek meg?

Szerintem itt nincs olyan, hogy „felelnek meg”. Pont az a jó benne. Korábban analóg technikával dolgoztam, mint akkor mindenki. A későbbi képeimen persze már a digitális eljárás is szerepet kapott. Ez kényszer. Azt vallom, hogy a technika maradjon meg, eszköznek és ne függjünk tőle. Nagy probléma, hogy manapság egyből a fotoshopban gondolkodunk. Egyébként a régi módszer lassan vissza fog kúszni. Legalábbis abba a műfajba, amit én csinálok.

Hogyan jellemezhetőek a képei?

Ez az egész hangulat kérdése. Hangulatokat mutatok meg, fényeket, tükröződéseket. Érzéseket kutatok. De, hogy ezek, hogyan hatnak másokra, ahhoz el kell jönni a kiállításra és meg kell nézni a fotóimat.




 

Fotókkal foglalkozó esztéták vallják, hogy két fajta fotográfus van, az "ablakos" és a "tükrös". Az egyszerűen leképezett valóság, az ablakon való ki- (vagy be) kukucskálás helyett Bakos Miklós művészete a tükröt tartók közé tartozik. Ahogy azt Várkonyi Balázs 2008-ban a Magyar Hírlapban megfogalmazta egy korábbi kiállítás kapcsán: „Olykor velencei tükör az eszköz, olykor viseltes-vakfoltos. De nem homályos.”

 

Bakos Miklós kiállítása 2014. december 6-ig tekinthető meg, a Fonó Budai Zeneházban (Bp. Sztregova u. 3.)

 

Cserenkó Gábor (1978, Kalocsa) író

 

Creative Commons Licenc


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.