VideóA tegnap.ma videója Keresés a honlapon: |
Bak Rita: Nyilas Atilla 60 éves — születésnapi interjú
“Ma lesz a születésnapi kötetbemutatóm Budapesten, a Dantéban 5-től TallérEdinával, Turányi Tamással, Baffia Tamással és Molnár Botonddal.” — invitálja facebook-oldalán barátait, olvasóit ma estére a Dantéba Nyilas Atilla költő, szerkesztő.
1. Mesélnél a Bruthalia Alkotókörről, amelynek tagja voltál? Milyen szerepet játszott az életedben?
Az alkotócsoportok fontos szerepet játszhatnak a művészi szocializációban, útkeresésben. Velem is így történt. Miskolcon előbb Béki Istvánban és Zemlényi Attilában, később másokban is tehetséges költőtársra leltem, műhelymunkát folytattunk, sokszor olvastunk föl vagy publikáltunk együtt, lapot szerkesztettünk. Én az irodalmi élet terében a Bruthalia Alkotókör tagjaként jelentem meg, és még sokáig annak tartottam magam, 2014 utolsó napján Az Alkotókör végnapjai című összeállításommal vettem búcsút tőle (a versfüzért még akkoriban elküldtem az Élet és Irodalomnak, de csak több mint két és fél év múlva jelent ott meg).
2. Mely költők, illetve költői életművek voltak Rád hatással?
Igen sok költő hatott rám, nem próbálom meg most fölsorolni őket. Elképzelésem szerint a hatások feltárása inkább a kritika dolga, mintsem magáé a szerzőé. Mégis: számomra nem nagyon látszik Nemes Nagy Ágnes, Nagy László, Petri György, Orbán Ottó vagy Tandori Dezső, az én egemen Szabó Lőrinc, Pilinszky János, Oravecz Imre és Kemény István csillaga fénylik.
3. Sok, időközben elhunyt költő kötetét szerkesztetted, pl. Nagy Atilla Kristóf, Dukay Nagy Ádám, Málik Roland köteteit. Milyen érzés számodra, hogy már nem lehetnek közöttünk?
Nagy Atilla Kristóf első könyve ugyan verskötet volt, de ő a prózaírói pályát választotta. Egyszer beszélgettem vele erről, s akkor azt mondta, azért nem ír verseket, mert azok olyanok lennének, mintha a Térey írta volna őket — epigon nem akart lenni. Az ő posztumusz kötetét és Málik Roland életművét csak a haláluk után rendeztem sajtó alá, Dukay Nagy Ádámnak viszont még életében szerkesztettem a második és a harmadik verskötetét. Nagy Atilla Kristóf és Málik Roland halála megrázott, katartikus hatással volt rám, Dukay Nagy Ádámé viszont nem, az övét inkább csak szomorúan tudomásul vettem, mint előre láthatót, amely felé hosszú évek óta közelített kitartóan.
4. Jelentős szerkesztői munkád Málik Roland költői hagyatékának gondozása. Beszélnél erről a munkádról egy kicsit részletesebben? Milyen kapcsolat fűzött Málik Rolandhoz?
Málik Rolandot előbb csak a miskolci társasági életből ismertem, évekbe telt, mire világossá vált számomra, mennyire tehetséges költő. Csatlakozott a Bruthalia Alkotókörhöz, miután Budapestre költözött, legközelebbi alkotótársaim egyikévé vált, s ez egészen addig tartott, míg el nem utazott Ecuadorba, ahol úgy két és fél hónap múlva, 2011. január 8-án elhunyt. Szerény terjedelmű írói hagyatékát két kötetbe rendeztem. Az első, a Báb a költő minden föllelhető versével a haláláét követő évben, 2012-ben, prózájának gyűjteménye, A fehér út pedig a rákövetkezőben, 2013-ban jelent meg. E munka során szembesültem a digitális hagyaték feldolgozásának problémáival, ebben az elsők között lehettem a magyar irodalomban.
5. Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium Kollégiumában látsz el nevelőtanári feladatokat. Hogyan tudod összeegyeztetni a nevelőtanári feladataidat az alkotással?
Nincs mit összeegyeztetni. Nekem az írás fő ideje a reggel-délelőtt, a kollégiumi munkáé pedig a délután-este, hiszen délelőttönként a diákok iskolában vannak. A két feladatkör az életemben érzésem szerint harmonikusan egészíti ki egymást, a magányos és a társas tevékenység szellemileg dinamikus kölcsönhatásban áll egymással.
6. Mely kötetedet érzed a legközelebb magadhoz, illetve mely szerkesztési munkád áll Hozzád a legközelebb?
Saját köteteim közül a legutóbbit, a mostanában megjelent Való igaz című verseskönyvet érzem magamhoz a legközelebb. Időben értve ez triviális. A poétikát tekintve is természetesnek látszik, hogy az ember olyan verseket igyekszik írni, amilyenek akkortájt tetszenek neki. De itt talán még többről van: lehet, hogy összes kötetem közül ez a mostani közelíti meg leginkább saját eszményét. Az általam szerkesztett kiadványok közül Dukay Nagy Ádám Titokbhakta című kötetét látom a legsikerültebbnek a maga pilinszkysen szikár költeményeivel.
7. Tervezel újabb kötetet, ha igen, mesélnél róla?
Igen, többet is, de most csak a következő kettőre térnék ki. Jövőre egy válogatáskötetet szeretnék kiadatni. A válogatás munkáját nem én fogom végezni, annak ideje alatt tovább dolgozhatok Jóskabál című, könyvnyi terjedelműre tervezett versciklusomon, ha minden jól megy. Én két iskolában végeztem középfokú tanulmányaimat, az első a budapesti József Attila Gimnázium volt, amely akkor a Villányi úton működött, és a mindennapokban „Jóskának” neveztük, a „Jóskabál” pedig a tanév egyik kiemelkedő rendezvénye volt. E versciklusom az ottani éveimmel kapcsolatos, osztályunk életére fókuszálva.
Boldog születésnapot, sok sikert kívánunk, Atilla!
Megjelent: 2025-11-09 14:00:00
|
