Videó

A Partizán videója




Keresés a honlapon:


Janáky Marianna: Szétszórt művészet – könyvinterjú Szegedi-Szabó Béla Homokmű című kötetével.

 

 

 

 

Szétszórt művészet

könyvinterjú1 Szegedi-Szabó Béla Homokmű című kötetével

 

 

Megszólítalak.

Verseid sora számomra

Négyes ikerkérdéseket szült,

Hogy a végén ne tudjam,

Mi történik

 

Kérdéssel vezetem fel kérdéseim

 

1.

Komponált költőd szavakkal, képekkel

A rajongás többéletnyi galériájában

 

Önhitvallás ez, mit higgyek

 

Szavaim fogyatkozóban, mint a hold.

…

…, nincs időm másra.

…

Hiába álmodsz,

Mindig ugyanazt a fát öntözöd,

Ugyanarról a helyről,

Ugyanabból a vödörből.

…

A himnuszok is dicső hazugságok.

 

A költő végül saját magát száműzi,

Hogy előkelő idegenként bolyonghasson.

…

…a kocsma,

Felszentelt hely,

…

Könnyeket iszunk a vízköves pohárból.

…

Van egy könyv,

…

Halálos mérgű kígyók őrzik.

…

Nem akarok már olvasni.

Nem árulom el senkinek,

Hogy mennyire

Unom már a könyveket.

…

Elillant belőlem az ártatlanság,

A képesség a jajongásra.

…

Micsoda arculcsapás,

 

2.

A művészetről szerződ sokat tud,

Tudatlan

Gondtalanság ez

 

Minek köszönjük átlényegülésünket

 

A szirakuzai látványosan beléköltözött,

Üldözni kezdte,

…

Szép lassan megfeledkezett arról a tényről,

Hogy emberek közt él,

…

A rémes tombolás eufóriája közepette

Hajlamosak vagyunk többre értékelni a történteket,

…

Távol a történelemtől,

Boldogságtól és boldogtalanságtól,

…

Aztán fölöttünk

A hétköznapi ég

Nehéz sajtburája kinyílt,

Derengeni kezdett

Valami opálszürke lépcső,

Végső kijárat.

…

Te soha nem nyugvó,

…

A nyugtalanság felhői

Gyülekeznek…

…

A nagymama kivágatta

Az udvar közepéről a

Százéves, óriás akácot,

Túl sok a falevél, mondta.

…

De hiába, a belső vérzésnek sem a pontos helyét,

Sem okát nem találják.

…

Azt mondják a vének,

Hogy a könnycsatorna bármikor

Eldugulhat.

…

Elzárják előled a Zenét,

Annak mennyei következményeit.

…

Egyszer a szomszédomban

Lakott egy tejhordó lány

Bádogból volt a teste

Együtt zörgött a kannájával

Valódi zene

Hajlítható ezüst

Mennyei hegedűszó

…

Akárha egy angyal emlékére

Szólna a harsány muzsika

…

Érkezéseddel beteljesítetted

Az időt és örökre

Megfordítottad a pillanatot

…

Néha úgy érzem

Nem is jártam sehol

Sehol a világban

Talán a Földön sem

…

Végezetül a csúcsra járatott formák

Csapszékeiben magába roskadó

Nyúl

Amelyet a művész karjában tart

Halála után is

…

Ahol egyetlen pontos

Vágással nyúzzák le a bőrét

…

Előhúzod a kalapból

Vagy ő maga bújik elő

…

A szív szakadékaiban

Távozunk el

…

Szagtalanul mozgok az őszben

…

Áttetszőségét csupán a vegyszerek

És a műtrágya alattomos

Hatása okozza

Miként a költő halálát

Az irodalom

…

Mi történik

Ha mindenki elhagyja

 

3.

A tudattalan ereje

Az ABSZURD DRAMOLETT-ben

 

Az Olvasódat hová juttatja el

 

Az emeleti komódon egyformán felöltöztetett, kifestett arcú ikerpár ül. Mellettük egy kávéfőző, időnként babrálnak rajta, főznek. Középen egy csigalépcső vezet a földszintre.

Bindorfer szakácskönyvet tanulmányoz, amelynek folyton szétesnek a lapjai.

Liza, a pincérlány engedelmesen ül Mahler előtt, aki egy papírszárnyat készít, tollakat ragaszt.

Szenteleky Kornél (eredeti nevén Sztankovics) egy csellót szorongat a kocsma közepén, ha megunja, átül a szobabiciklijére.

Az ikerpár, akinek már a tekintetétől is összerezzen a társaság, olykor az emeletről papírgalacsinokkal dobálja Bindorfert.

A szereplők öt-hat percig meg se szólalnak, némajáték folyik, helyezkedés, méricskélés, a viszonyok feltérképezése, commedia dell’ arte.

 

BINDORFER

…

Kávét szeretnék

Értik

Csak egy rohadt feketét

Ami felébresztene ebből az álomból

Idővel gyengül a hallás

A járatok megtelnek sűrű homokkal

A máj szivacsos szövetei összeesnek

Amint látják és hallják

Sztankovics úr is egyre smirglisebben játszik

…

SZENTELEKY

…A libák dülledt szemmel tátognak az ég felé

Észre se vették

Hogy valaki kitépte a tollaikat

Hogy meztelenek

…

BINDORFER

A kocsmárosság privilegizált mesterség

Apáról fiúra száll

A Bindorfer-család sohasem akarta

megváltani a világot

De nem is hajbókolt

…

Ne nyekeregjen már annyit

Játsszon inkább egy részletet valamely operettből

Kihangsúlyozva annak minden vidámságát

A mennybemenetelt is így képzelem

Parasztkocsin az ég felé

Mellé habos sör

Öregedő szőke primadonna

 

Mahler egy papírt helyez Liza hátára,

…

LIZA

Önnek fogalma sincs Bindorfer a vidámságról

…

BINDORFER

Azt akarja mondani

Hogy már rég meghaltunk

…

MAHLER

Első gyerekkori művem egy polka volt

Szó mi szó

Már az is gyászindulóval ért véget

Valódi vérzene

…

BINDORFER

Beleértve a történelmet is

…

LIZA

(átöleli Mahlert)

A valódi művészet rejtélyes

Titkos és okkult

…

BINDORFER

Már megint Gustav

Ki ez a Gustav

…

LIZA

(Mahlerhez)

Mutassa meg

Milyen tökös legény

MAHLER

…én mindig is tudtam

Hogy van örök visszatérés

Ezért át sem öltöztem

Amikor a ravatalozóba szállítottak

…

Annak idején a pesti operából is elüldöztek

Sie sind der grösste dirigent súgták

Én ostoba meg hittem nekik

Már az első szimfóniámmal megbuktam

BINDORFER

Szó mi szó

Nem csodálkozom

…

Furcsa egy hely ez

Immáron nem olvashatjuk többé az újságot

Amelyben megemlékeznek rólunk

…

SZENTELEKY

Észre sem veszik

Hogy egy nagy pusztaság közepén

Költő létemre zenélni tanulok

…

BINDORFER

Kérem hagyja már abba ezt a sznobkodást

Ez az én kocsmám

Bindorfer sváb kocsmája Szabadkán

Itt az történik

(az ikrekre les, elbizonytalanodik)

Amit én akarok

…

Liza felemeli a karját, a szárnyát próbálgatja.

LIZA

Bindorfer

Ezennel felmondok

…

A pincérlányok élete amúgy is kész tragédia

Hisz előbb vagy utóbb mindegyiket

Leteperik és megerőszakolják

…

Erőszakoljon meg Gustav

…

BINDORFER

Én csak a kávémat szeretném

…

Mahlernek tetszik a magát kifulladásig hajtó Szenteleky.

 

MAHLER

Hová teker Sztankovics

SZENTELEKY

…Tekerek egyet a láthatatlan belső órámon

…

Mahler kezébe veszi a csellót, Szenteleky mellé ül.

…

SZENTELEKY

Ha meg nem sértem

Egyszerre csak egyetlen húrt használjon

Egyetlen hangot

Próbálja meg egyetlen hanggal

Elérni ugyanazt a nagyzenekari hatást

…

A rajtvonal csíkja éppolyan makulátlan

Akár a célba érés babérkoszorúja

…

BINDORFER

Az ikrek

Hova tűntek

Az ikrek

…

MAHLER

Nézzék

Uraim

Liza egyre magasabbra tör

 

Liza feláll az asztalra.

…

BINDORFER

Már megint a nők rontják el a világot

MAHLER

Még utoljára látnom kell

…

Közben Mahler Lizát hátul egy székre ülteti, letakarja egy fátyollal.

…

BINDORFER

Végig gyanús volt nekem ez a Mahler

…

MAHLER

…

Akárha egy angyal emlékére

Szólna a harsány muzsika

…

BINDORFER

…Önnek nem számítunk

…

Megalázza az odalenn haladókat

Mondván

Hogy a művészet mindig magasabb rendű

…

A kocsma sem más

Mint egy óriási hangversenyterem

…

Kir érdekelnek az ön regényei

Sztankovits

…

SZENTELEKY

Büszke vagyok magamra

…

Időnként a letakart Liza, aki a széken ül, megremeg, megrázkódik, de ezt senki sem veszi észre. Egy lassan közeledő vonat hangja valahonnan.

…

MAHLER

…A vonat nem felénk jön

Hanem mi ülünk benne

…

Alagút következik

…

BINDORFER

És az ikrek

Hol vannak az ikrek

MAHLER

Kicsit homályos a kép

 

+ 1. Mit gondolsz,

Maradjon a dramolett vége

Is homályban

 

Vagy

 

Sikerült

Még időben

 

Olvasónk hadd sejtse csak,

Hogy miniatűr arcképcsarnokod

Itt a Homokműben van

 

Köszönöm az Élményalkotást Veled, hogy elolvashattalak, és megfesthettem magamban a benned szereplő Művészek képét: Andre Salmon, Anton Webern, Emil Cioran, Farkas István, GUSTAV MAHLER, Kurtág György, Maurice Utrillo, Richard Schumann. A piramis bennük és bennünk lesz, Homok-Mű!

 

1 A könyvinterjú műfajpoétikája Egy új „interjúformát” álmodtam meg. Interjú egy könyvvel. Nem a szerzővel, hanem a könyvével (identitást adva annak) "beszélgetek". Elképzelésem szerint a könyvinterjú se nem esszé, se nem kritika, se nem interjú, se nem szépírás, hanem ezek egyvelege. Esterházy Péter lemásolta Ottlik Géza Iskola a határon című regényét kézírással, és könyvként is megjelent, tudjuk. Ez adhatta hajnalban tudatalattimnak az ötletet. Vagyis direkt antropomorfizálom, személyesítem meg a könyvtárgyat = az interjúalanyt. Több szépíró alkalmazott hasonló megoldást. Talán a megelevenedett tárgyak prózapoétikáját Mándy és Nabokov ültette el a tudatalattimban. Szinte azonosulok a könyvvel, kérdéseim kifejezésmódjával igyekszem visszatükrözni az épp „interjúra felkért könyv” stílusát is. A válaszok mindig szó szerinti idézetek a könyvből = másolás csak nem kézzel, ahogy EP tette, hanem a mobil mikrofonjának a segítségével. Kezdetben! De később már inkább a számítógépes begépelés jobb út/kevesebb munka volt a könyvinterjúk elkészítéséhez. A lényeg: csak a könyv idézeteivel válaszolok a feltett kérdéseimre, de nem mindig a könyvfolyamnak megfelelően, hanem ahogy jónak látom a kérdésre adható válasz kapcsán. A három pont mindig jelzi, hogy nem folyamatos a másolás, hanem a kötet másik részében olvasható épp a pármondatos idézetrészlet. Ráadásul a kérdések számához passzoló extravagáns leütést is igyekszem mindig kitalálni.

 

 

 

 

  
  

Megjelent: 2022-09-02 20:00:00

 

 Janáky Marianna (Hódmezővásárhely, 1955) író, költő

 


Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.